Perjési Klára elmondta: Gyula városa az elmúlt években átlagosan 70-75 millió forint ilyen típusú adóbevételre tett szert, s ezt egészítette ki minden egy forint után kettővel a költségvetés. Így az üdülőváros évente további 140-150 millió forint bevételhez jutott. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat alapján azonban a helyi idegenforgalmi adóbevételek egy-egy forintját már csak további egy forinttal egészítenék ki. Ez önmagában mintegy 75 millió forint kiesést jelent Gyulán.

A polgármester reményei szerint Gyulán az idei, a turisztikához kapcsolódó bevétel el fogja érni a 75 millió forintot, ám jövőre nemcsak a kiegészítések csökkenése fogja sújtani a várost, hanem két legnagyobb szállodájának ideiglenes bezárása is. Ebben az időszakban ugyanis az Erkel és az Agro hotelekben felújítási munkálatok lesznek, illetve fejeződnek be, így az adóbevétel kiesés elérheti a 100 millió forintot is. A polgármester-képviselő azt is elmondta, hogy országosan megközelítőleg ötmilliárd forint forráscsökkenéssel kell számolniuk az idegenforgalomban érdekelt településeknek, hiszen az idei költségvetésben 10 milliárd, jövőre viszont már csak ötmilliárd forint szerepel erre a célra.

Perjési Klára ezért tárgyalásokat folytat arról, hogy az unió által is támogatott, az idegenforgalmi desztináció menedzsment kialakítására biztosított nemzeti önrészt, megközelítőleg 3,8 milliárd forintot csoportosítsák át annak a 150 településnek, amelyeket a legkomolyabban érint a támogatás megvonása. Szerinte ugyanis "felemásan" zárultak ezek a pályázatok, Gyula például nem is küldött el dolgozatot erre a programra. "Az lenne a kívánatos, ha eredményhirdetés előtt érvénytelenítenék ezt a pályázatot" - mondta. Az MTI érdeklődésére Perjési Klára elmondta: ezt a felvetését támogatja például Hajdúszoboszló, sőt a balatoni régió vezetése is. Ennek ellenére egyelőre ötven százalék esélyt lát arra, hogy megvalósul elképzelése. (MTI)