A civil javaslat főbb elemei:

- Jelenleg kiskereskedelmi és vendéglátó egység számára a kistermelő alaptermékét (pl. alma, krumpli, nyers tej…) helyi szinten értékesítheti (az adott településen). A módosítási javaslat: a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egység a termelő lakóhelye szerinti megyében és a határos megyékben lévő boltokat, vendéglátókat jelentené. Ezt még bizonyos termékek esetében kibővítették régiós valamint budapesti értékesítési lehetőséggel. Ausztriában pl. a „helyi” fogalmán sok esetben az egész országot értik.

- Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek nem kerülhetnek be semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe. A módosítási javaslat: a feldolgozott termékek, így a lekvár, sajt, kolbász is bekerülhetne a javaslat szerinti helyi (a megyében és a szomszédos megyékben lévő) boltokba, vendéglátó egységekbe, közétkeztetésbe. Létrejöhetnének az Ausztriában méltán népszerű gazdaboltok, gazdapolcok, megélénkülhetne a gasztroturizmus. Módosítási javaslat: a kistermelők által maximálisan előállítható mennyiségeket a következőképpen állapítsák meg: A heti 100 kg savanyúság mellett heti 100 kg hőkezeléssel előállított termék, valamint heti 50 kg egyéb eljárással feldolgozott növényi termék legyen értékesíthető. Havonta 6 sertést, vagy 2 marhát, vagy 6 juhot, vagy 6 kecskét vághasson értékesítés céljára (eddig 4-1-4-4 db volt megengedett).

- Nyers hús kistermelői értékesítése jelenleg a szarvasmarha, juh, kecske, disznó tekintetében tiltott. Sem a gazdaságából, sem piacon, vásáron, nem értékesítheti, boltba, vendéglátóknak nem adhatja el. A levágott állat húsát, gazdaságában feldolgozva értékesítheti. A módosítási javaslat alapján a nyers hús értékesíthetővé válna helyi (tehát a régióban lévő) boltokban, vendéglátó egységekben, mivel itt úgy is szigorúbb higiéniai körülmények közé kerül. A hűtőlánc megtartásával a gazda saját gazdaságában is értékesíthetné.

- Nyers tejet jelenleg kistermelő helyi (a településen lévő) boltba, vendéglátónak eladhat, de közétkeztetés céljára nem. Módosítási javaslat: Nyers tejet kistermelő a közétkeztetés számára a régióban értékesíthesse.

- A bor és pálinka jövedéki termékek. Jelenleg ezek termelői értékesítése piacon és vásáron tiltott. Alkalmi fesztiválokon, külön szabályozott formában lehet. A kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, VPOP engedélyhez olyan több millió Ft-os letétek kellenek (jövedéki adóraktári adók), hogy azt a kismennyiségben előállító termelő, ha engednék is az értékesítést számára, akkor sem tudná kifizetni. Ausztriában, ahol a vidékfejlesztést, a helyi termékfejlesztést, nem csak kommunikálják, ott kistermelő piacon is értékesíthet, vendéglősnek is eladhat általa készítetett pálinkát. Ausztriában pálinkát főzni is lehet kis léptékben: évi 100 liter 100%-os alkoholt értékesíthető plusz adó és letétkifizetés nélkül! Ez azt jelenti, hogy egy 50%-os pálinkából évente 200 litert lehet eladni nyugati szomszédunknál. Erre az EU is lehetőséget adott: az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv 22. cikkében a tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy kistermelők által gyártott alkoholnak a szabad forgalomba hozatalát lehetővé tevő rendelkezést hozzanak anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és kizárólag átalány alapon adózzon. Amikor az egyeztetések során a civilek felvetették, hogy ezt Magyarországon miért nem lehet megcsinálni, a hatóságtól azt a választ kapták: „ők úgy csatlakoztak”! Módosítási javaslatuk: a kistermelő hetente legfeljebb 200 liter termelői bort, és évente legfeljebb 86 liter termelői pálinkát, illetve abból saját maga által termelt vagy gyűjtött, valamint ízesített gyógynövényes tinktúrát értékesíthetne. Eladhatná termelői vásáron, gazdaságában, és az általunk kibővítetten értett helyi (régión belüli) vendéglátó egységeknek.

- Új fogalomként jelenne meg módosítási javaslatuk alapján a termelői vásár kategória. A jelenlegi, vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget az üzemszerűen működő piacok, vásárcsarnokok szabályozása terén (pár kivételt említ egy rendeleten belül). A termelői vásár formának az engedélyeztetésére, működtetésére és higiéniai követelményeire egy második szintű, egyszerűbb követelményt szabnánk meg.

- Szintén új fogalomként jelenne meg módosítási indítvényuk alapján az agóra (köztér) fogalma. Rendezvényekhez, falunapokhoz kapcsolódó, csereberét, kóstoltatást is lehetővé tevő termelői vásárt és forgatagot jelentene ez a fogalom. Itt lehetőséget kapna a rendező településen lakó magánszemély is a kitelepülésre. A nyomonkövethetőséget a szervezőnél való regisztráció, és 500 Ft-os regisztrációs díj biztosítaná. Itt kitelepülhetne a rendező településen lakó falusi vendéglátó, értékesíthetné portékáját. Sajnos ezt ma csak a portán belül teheti.

- Külön kitértek a kemencés kenyér értékesítésének lehetőségére. Jelenleg a tűztérben sütött kenyér nem értékesíthető. Módosítási javaslatuk: a kemencés kenyér értékesíthetővé válna, „Tűztérben sült” felirattal.

 "Sajnos a termelői vásárra, agórára, disznóvágásra vonatkozó módosításaink, úgy néz ki, ebbe a módosított kistermelői rendeletbe mégsem kerülhetnek bele. Ezt máshol, az egyéb vonatkozó rendeletekben kell külön módosíttatni" - mondta el a Napi Turizmusnak Szabadkai Andrea, a rendeletmódosításban aktív szerepet vállaló  Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője, aki hozzátette, hogy az indítványt megalkotó 34 civil szervezet azért küzd, hogy mind a jelenlegi, mind a következő kormány felismerje a kistermelői termékelőállítás újraszabályozásának, egyszerűsítésének fontosságát. A civilek emellett folytatják a munkát a falusi és agroturisztikai szolgáltatókról szóló rendeletért, továbbfejlesztéséért, a termelői és falusi turizmus gazdaságélénkítő adómentességéért, ösztönző kibővítéséért.