A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlősök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági előnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

Tavaly mintegy 13 millió ökoturista fizetett azért, hogy természetes élőhelyén csodálhassa meg a tenger óriásait. A bálnalesek világszerte 13 ezer embernek biztosítottak munkahelyet és megélhetést a part menti területeken - derült ki a tanulmányból. "Mindez azt bizonyítja, anélkül is komoly bevételeink származhatnak a bálnákból, hogy megölnénk őket" - mondta Rashid Sumaila, a tanulmány társszerzője, a Brit Columbia-i Egyetem kutatója.

A Marine Policy című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint az elmúlt két évtized során folyamatosan növekedett a bálnaturizmus népszerűsége, amely a jövőben több mint 400 millió dollár (93 milliárd forint) bevételt és 5700 új munkahelyet jelenthetne évente. "Mivel nincsenek megfelelő számítási módszereink, ezért ezek az adatok csak becsült eredményeknek számítanak. A valódi adatok valószínűleg sokkal kedvezőbbek lennének" - magyarázta Sumaila.

Az ökoturizmus fejlődéséből származó bevételeknek legalább fele a fejlődő országok part menti közösségeinek jelentene komoly hasznot, elsősorban a Karib-tengeri szigeteken, Latin-Amerikában és Afrikában, ahol a halászat már amúgy is hanyatlásnak indult.

"A bálnamegfigyelő túrákat a helyi halászok szervezhetnék, mert jól ismerik a területet, ráadásul kevés anyagi befektetéssel is elkezdhető ez a tevékenység" - olvasható a tanulmányban.