Az alapfogalmak (egészségturizmus, wellness, egészségügyi turizmus) tisztázása után egy örvendetes tényt hallhattunk: a WHO (World Health Organization) prognózisa szerint 2022-re a turizmus és az egészségügy együtt lesz a világ vezető gazdasági ágazata, az orvosi turizmus pedig jelenleg a leggyorsabban fejlődő szektora a turizmusnak.
A biztató globális kilátások mellett az is pozitívum, hogy az orvosi turizmussal foglalkozó tanulmányokban Magyarország már most is a vezető desztinációk között szerepel. Azaz fent vagyunk a világ orvosi turisztikai térképén, jelentős részben a fogászati turizmus miatt. Ugyanakkor 2000 éves fürdőkultúránk, az egészségügyi személyzet szaktudása, a gyógyszerkutatás és a magyar orvos-professzorok által kidolgozott metódusok mind hozzájárulnak elismertségünk növeléséhez.
Fő küldőpiacaink a gyógyszállókban: Ausztria, Oroszország, Németország. További dinamikus növekedést mutató piacok: Szlovákia, Románia, Ukrajna, Csehország, Lengyelország. A külföldi vendégek elsősorban mozgásszervi problémákkal keresik meg a gyógyhelyeinket, de nő a nőgyógyászati és bőrgyógyászati, illetve felsőlégúti megbetegedéssel hozzánk érkező vendégek száma.
Számos gyenge pontja is van ugyanakkor a magyar egészségügyi turizmusnak: hiányzik az állami összefogás és támogatás az egészségügyi turizmus promóciójában, nincs koordináció a piaci szereplők között, hiányoznak a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek (pl.: USA által elfogadott JCI rendszer), problémás a dolgozók nyelvtudása, a vendégbarátság terén lennének tennivalók, és hiányosak az adatbázisok és statisztikák.
A meglevő nehézségek ellenére óriási lehetőségek állnak hazánk előtt ezen a területen – hangsúlyozta Horváth Gergely -, mivel globálisan nő a kereslet a jó ár/minőség arányú egészségügyi szolgáltatások iránt az öregedő társadalmakban, illetve az alulfinanszírozott egészségügyi ellátással rendelkező országokból, ráadásul életbe lépett a 2011/24/EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról.
Potenciális célpiacok: a szomszédos országok, a FÁK-államok és az arab országok. Az előbbire már van is példa: az esztergomi kórház szlovák magánbiztosítóval szerződött, Szegeden, Debrecenben román állampolgárok vesznek igénybe gyógyászati kezeléseket.
Lenne kitől tanulni, számos példát találunk sikeres egészségügyi turizmusra Ázsiában: Szingapúr, Thaiföld, India. Sikerük titka: alacsony árfekvés, nyugaton képzett helyi egészségügyi személyzet, kedvező valutaárfolyamok, megfizethető repülőjáratok, fejlett internet és a web-alapú kommunikáció, magas szintű szolgáltatások, luxushotelnek megfelelő kórházak, olcsó kiegészítő személyzet, vonzó, jól felépített turisztikai desztinációk.
De nem kell túl messzire menni a jó példáért, Svájcban állami támogatással, a szolgáltatók összefogása révén, klaszterek kialakításával működik világszínvonalon az egészségügyi turizmus világtérképére. Lucernben létezik egy egészségügyi klaszter, amelynek tagja több kórház és klinika, a helyi turisztikai hivatal, 6 prémium hotel, továbbá gyógyszergyár, bank, a város és a kanton. Az összefogás eredménye 2012-ben félmillió eurós közös marketingbüdzsé.
