A Főváros és a Budapesti Közlekedési Központ által kiírt tervpályázat célja a Széll Kálmán tér korszerűvé és esztétikusabbá tétele volt, természetesen megtartva a közép-budai közlekedésben betöltött központi szerepét. A pályázati kiírást 63 tervezőcsapat és egyéni építész vette ki; a 2012. november 13-i határidőig 23 pályamű érkezett be. Az I., II. és XII. kerület főépítészei, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnök Kamara, valamint a Főváros és a BKK szakértőiből álló 11 tagú bírálóbizottság, Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével, és Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató részvétele mellett döntött a nyertes pályázóról, aki elvégezheti a tér építészeti tervezési feladatait, együttműködve a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel, mint a közlekedéstervezésért felelős generáltervezővel.
A projekt részeként megújulnak és kényelmesebbé válnak a teret érintő gyalogos kapcsolatok; akadálymentes kapcsolatok épülnek ki valamennyi irányban, ehhez kapcsolódva pedig új mozgólépcső és lift épül ki a Várfok utcai autóbuszmegállók irányába. Az utasok szempontjait figyelembe véve átépítik a mai autóbusz-végállomást és a villamosmegállókat is. A téren ma található, jelentős területet elfoglaló autóbusz-tároló területe csökken, valamint átépül az észak-nyugati részen elhelyezkedő közúti csomópont. Javulnak a kerékpáros közlekedési feltételek is. A tér építészeti arculata megváltozik, egységesedik, növekszik a zöldfelület aránya.
Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a kiállítást megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Széll Kálmán térnek az átalakítást követően is annak kell maradnia, ami. Meg kell őriznie a jellegzetességeit, de meg kell szabadulnia attól, ami nem odavaló, ami áttekinthetetlenné teszi azt. A tér továbbra is betölti Közép-Buda legfontosabb csomópontjának szerepét, de emellett vonzó városi köztérré is kell válnia. Az átalakítása mintegy négymilliárd forint áll rendelkezésre, amelynek egy része fővárosi forrás, más része a központi költségvetésből biztosított támogatás, harmadik elemét a pedig a budai fonódó villamos projekt uniós forrásai jelentik.
Dr. Szeneczey Balázs hangsúlyozta: Tarlós István első intézkedései között szerepelt a Széll Kálmán tér régóta és sokak által ígért átépítésének megkezdése. 2011-ben elkészült a tér átalakítására vonatkozó koncepcióterv, amelyet még 2011 augusztusán el is fogadott a Fővárosi Közgyűlés. 2012-ben építészeti tervpályázatot hirdettek, majd 2012 decemberében szakmai zsűri választotta ki a nyertes pályázót. A tér végleges kialakítása során több díjazott terv elemeit is felhasználják. A kivitelezés 2014-ben indulhat és a tervek szerint 2015-ben fejeződik be teljesen a Széll Kálmán tér átalakítása – mondta dr. Szeneczey Balázs.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója hangsúlyozta: a Széll Kálmán tér Budapest egyik legfontosabb csomópontja, ahol napi több százezer utas fordul meg. A teret az utasok elsődlegesen közösségi közlekedési csomópontként használják. A korábbi tervek azonban ezeket a szempontokat nem vették figyelembe, így teljességgel megvalósíthatatlanok voltak. A Budapesti Közlekedési Központ koordinálásával azonban olyan új szempontok szerint dolgozták át a tér felújításának terveit, amely figyelembe vette a közösségi közlekedést használók igényeit is. Vitézy Dávid kiemelte: számos holt tér, felesleges elem van jelenleg a Széll Kálmán téren, ezért elbontják a metróállomás épületének toldalékait, a kocsmákat és üzleteket. Emellett megannyi akadály áll a közlekedők előtt, amelyek a tér átalakítása során eltűnnek majd, így például mozgólépcső vezet majd a Várfok utca felé, hogy akadálymentesen, kényelmesen elérhetők legyenek a Hegyvidék és a Várnegyed felé közlekedő autóbuszok. Emellett a jelenlegihez képest rövidülhetnek az átszállási távolságok és a budai fonódó projekt eredményeként több villamos közlekedik majd a téren. A zöld területek jelentős növelése pedig barátságosabbá, élhetőbbé teszi majd ezt a forgalmas csomópontot.
A nyertes Építész Stúdió Kft. és a Lépték-terv Kft. a többi díjazott, vagy megvásárolt pályamű egyes elemeit felhasználva, a Főmterv Mérnöki tervező Zrt.-vel együttműködve készíti el a Széll Kálmán tér részletes engedélyezési és kiviteli terveit. Az építészeti és a közlekedési tervek együttes leszállítása 2013 végén várható az engedélyek és hozzájárulások kiadásától függően, így 2014 tavaszán kezdődhet meg az építkezés. A tér felújítására mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből biztosított támogatás, fővárosi források, valamint a teret érintő budai fonódó villamosprojekt európai uniós forrásainak felhasználásával.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója kiemelte: a városról való közös gondolkodásnak logikus helyszíne az Erzsébet téri intézmény. A Design Terminál az állam kreatív iparágakért felelős intézménye, ezen a területen pedig elsősorban városok versenyeznek egymással a legtehetségesebb munkaerőért. Az a város nyer, amely jövőbeni arculatát intelligens eszközökkel, párbeszéd útján alakítja ki. Az igazgató hozzátette: a következő napokban a kiállításhoz kapcsolódóan a Design Terminál számos szakmai programnak ad helyet. A terveket bemutatásával és a kísérőprogramokkal a szervezők lehetőséget kívánnak teremteni a találkozásra, kötetlen eszmecserére, barátságos vitára és a továbbgondolásra szakmabéliek és az érdeklődő civil közönség számára.
Böszörményi-Nagy Gergely hangsúlyozta: a BKK-val megkötött stratégiai megállapodás értelmében a Design Terminál a jövőben számos várostervezéshez kapcsolódó eseményt fogad be, illetve vesz részt annak megrendezésében.
Az Erzsébet téri Design Terminál földszintjén látható kiállítás az öt díjazott pályaművet, valamit a beérkezett további terveteket vonultatja fel, emellett a látogatók megtekinthetik Móricz Simon fotóit „MOSZKVA TÉR 2004-2005” címmel.
A Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos kiállítás január 8. és 20. között naponta 12-20h-ig látogatható a Design Terminálban. (1051 Budapest Erzsébet tér 13.)
