Indul a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program

2008. március 18-án ünnepélyes keretek között indult el a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program. A gazdasági, szociális és közösségi kapcsolatokat támogatni hivatott program keretében olyan közös magyar-román partnerségben megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, amelyeknek bizonyíthatóan van határon átnyúló hatása. A program teljes költségvetése 275 millió euró.

A határon átnyúló fejlesztések ösztönzése mindig is hangsúlyos szempontja volt az uniós támogatási politikának: a Phare CBC és az Interreg Közösségi Kezdeményezés programok 2002 óta támogatnak hasonló célkitűzéseket. Az Európai Unió 2007-2013-ra vonatkozó, a határon átnyúló gazdasági, szociális és közösségi kapcsolatokat támogatni hivatott programja, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely egy temesvári konferenciával indult, számos új feltételt szab a pályázóknak.

A 2007-2013-as program keretében olyan közös magyar-román partnerségben megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, amelyeknek bizonyíthatóan van határon átnyúló hatása. A pályázatok sikerességéhez a következő négy feltételből legalább kettőnek teljesülnie kell: közös menedzsment, közös tervezés, közös finanszírozás, közös végrehajtás. A minél szorosabb és átfogóbb együttműködés tehát alapvető elvárás a pályázóktól. Ez a szempont a működési rendszerben is érvényesül: a projektpartnerek maguk közül „Vezető Partnert” választanak, aki kapcsolattartóként jár el a közös szakmai titkárság irányában, és aki felel a projekt végrehajtásáért.

A hosszú távra való tervezést is külön értékelik majd az elbírálásnál: azok a fenntartható projektek, amelyek élettartama túlnyúlik az uniós finanszírozási cikluson, és amelyek hosszú távú hatást fejtenek ki, előnyt élveznek a kiválasztás során. A program a szinergia megteremtését, az arra való törekvést is ösztönzi: a tervek abban az esetben nagyobb valószínűséggel kapnak támogatást, ha a nemzeti (magyar-román) operatív programok hatását felerősítik, területileg – akár a határokon túlra is – kiterjesztik.

A 2007-2013-as időszakban a két ország kb. 224 millió eurót kap az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a határon átnyúló infrastruktúra, valamint a gazdasági és szociális kohézió fejlesztésére. Ezt egészíti ki a magyar és román társfinanszírozás – együttesen kb. 50,7 millió euróval. A program teljes költségvetése tehát kb. 275 millió euró. A program végrehajtását közösen működtetett intézményrendszer hivatott biztosítani. A legfontosabb programszintű döntéshozó testület a Közös Monitoring Bizottság (KMB), amely ez év március elején tartotta alakuló ülését, és fogadta el működési szabályzatát. A KMB tagjai az Irányító Hatóság és a román nemzeti hatóság képviselői, valamint a határ menti megyék küldöttei és az operatív program által érintett szaktárcák delegáltjai. Megfigyelőként a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi civil szféra, valamint az érintett régiók képviselői is részt vesznek a testület munkájában. A KMB hivatott a pályázatok kiválasztási kritériumait és eljárásait meghatározni. Albizottsága pedig – a Közös Irányító Bizottság – dönt a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról. Az első kiírások 2008 májusában vagy júniusában várhatók.

A Temesváron megrendezett konferencia a program ünnepélyes nyitóeseménye volt. A résztvevők: a határ menti fejlesztési ügynökségek képviselői, a civil szereplők, a kereskedelmi és iparkamarák meghívottai – azaz a potenciális kedvezményezettek. Számukra Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Borbély László román fejlesztésügyi miniszter, valamint Szalóki Flórián a program Irányító Hatóságának vezetője vázolták fel fejlesztési elképzeléseiket, illetve a programban való részvétel feltételeit. Az eseményen részt vett Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium (MDLPL) államtitkára is.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.
Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén

Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén 

A Klasszis TopDesign 2024 verseny egyik zsűritagja, Ariana Grüll a tavalyi versennyel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt, és arról, hogy mit vár az idei pályaművektől.