Tóth Péter elmondta, egy álma vált való- ra a hungarikumvédjegy megtervezésé- vel – és persze a pályázat megnyerésével. „Szellemi, tárgyi örökségünk megmentése, megőrzése, gazdagítása mindig is kedves célom volt. Az ember nemcsak egysze- rűen nyomot, de jelet is szeretne hagyni maga után. A hungarikumvédjegy pedig egy kicsit talán a remélhető örökkévaló- ságról is üzen. Magyarként legalábbis ezt szeretném. Egy biztos: nemcsak nemzeti önbecsülésünk szempontjából, de turisz- tikai oldalról is felbecsülhetetlen értéket képviselnek a hungarikumok. Részben a védjegy révén az egyik legfontosabb mar- ketingelemet jelenthetik hazánk jó hírének növelésében” – fejtette ki a tervező-grafi- kus. Tóth Péter számára nem volt idegen a téma. Nemrég a Nemzeti vidékstraté- gia logótervével nyert első helyezést, tavaly pedig egy pálinkacsalád címketervével ProTypografia kiváló díjat kapott. Ezen- kívül számos komplett cég- és rendez- vényarculatot, térdekorációt, nyomtatott kiadványt tervezett már, jelenleg pedig a – szintén jeligés – Nemzeti Múzeum pályá- zati kiírására készít logót és arculati tervet.
Így készült
A grafikus a Szent Koronát választot- ta a védjegy motívumának, amelyet a stabi- litás jelképének tekint a folytonos változá- sok közepette. „A Szent Korona a magyar államiság születésének és függetlenségé- nek szimbóluma, ebből adódóan történel- mi múltunk el nem törölhető lenyomata. Mind esztétikai megjelenése, mind a benne lévő évezredes tartalom állandóságot és erőt sugároz. A grafikán a korona spirális for- mája a Kárpátok vonulatát, a medence ívét is megidézi, formázza, ezáltal természetes- ként sugallja a jelenlegi államhatárokon túl teremtett magyar értékek számbavételét, a nemzeti összetartozást. Emellett pedig a forma az örök ciklikusság és a végtelenség jelképe is. A formai motívumok – kiegé- szülve nemzetünk színeivel – szándékaim szerint kerek egészet alkotnak”– fejtette ki véleményét.
A pályázatot kiíró Vidékfejlesztési Minisz- térium pontosan és részletesen megfogal- mazta elvárásait, amivel magasra helyezte a mércét: fő kritériumnak számított az egy- szerűség, illetve hogy a védjegy első látás- ra jól érthető, felismerhető legyen. Szín- és formavilágában a hungarikumok szellemi- ségét kellett tükröznie, és más, hasonló véd- jegyektől jól elkülöníthetőnek kellett lennie, ezenkívül a „hungarikum” kifejezést is el kellett helyezni a grafikán. A kiírás szerint a védjegyet úgy kellett megtervezni, hogy annak üzenete alkalmas legyen a magyar- ság csúcsteljesítményének kifejezésére az el- múlt évtizedekben elterjedt, a magyarságról nem valós képet festő megjelenési formák kerülésével.
Sokfelé láthatjuk majd
Tóth Péter elmondása szerint az arculati terv előrevetíti az egyes lehetséges felhasz- nálási területeket, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen újabb és újabb ötletek szü- lethetnek a gyakorlati alkalmazás során. A védjegy a legkülönfélébb nyomtatványo- kon, termékeken, prospektusokon, jelzőtáb- lákon, plakátokon, óriásplakátokon, web- lapon, esetleg jelvényként is megjelenthet. Alkalmazásáról a kizárólagos felhasználói joggal rendelkező minisztérium dönt.
Hogy milyen lesz naponta, éveken, évtize- deken keresztül hazánkban és a világban szembesülnie a grafikusnak saját művével? Tóth Péter számára még friss az élmény. „Egyelőre nem tudom igazán felmérni a súlyát, de már érzem a felelősséget. S persze büszkeséget is, ebből azonban meg- élni sem szakmai, sem anyagi szempont- ból nem lehet. Naponta újra kell építeni magunkat. Az egyik legnagyobb hozadék azonban számomra: szívügyemmé vált a hungarikumok témája.” A Borsod-Aba- új-Zemplén megyéből származó tervező környezetének kincseit értékeli igazán nagyra. „Edelényi születésűként min- denképpen Aggtelek karsztja és a toka- ji aszú áll hozzám a legközelebb. Nagy öröm, hogy megyénk szép számmal tud- hat magáénak hungarikumokat” – fog- lalta össze a művész.
