2011 első öt hónapjában Magyarország kereskedelmi szálláshelyein 2 475 ezer vendég együttesen 5 986 ezer éjszakát töltött el, mely 4,2%-kal, illetve 3,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.

A két legjelentősebb idegenforgalmi régióban, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon nőtt a vendégéjszakák száma, 7,5%-kal, illetve 4,1%-kal. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön szintén bővülés történt, a közép-dunántúli forgalom pedig gyakorlatilag nem változott a tavaly ilyenkorihoz képest.

Ezzel szemben Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent az érdeklődés a kereskedelmi szálláshelyek iránt, utóbbi régióban számottevő, egyötödös mértékben. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszakát tett ki az országban.

A Nyugat-Dunántúlon január-április között jellemzően csökkenő ütemben, de bővült a szálláshelyek forgalma, májusban azonban belföldi és külföldi vonatkozásban is csökkenés következett be. Január-májusban összesen 489 ezer vendég 1 479 ezer éjszakát foglalt le az egységekben, mely 3,8%-kal, illetve 4,1%-kal haladta meg a tavaly ilyenkorit. A külföldiek 7,4%-kal, a belföldi turisták 1,2%-kal hosszabb időre maradtak a régióban. Egy vendég átlagosan 3,0 éjszakára foglalt szállást.

A vendégéjszakák 86%-át a régió tíz legjelentősebb idegenforgalmi településén töltötték a vendégek, ezen belül a gyógyvizéről nemzetközileg híres Hévíz súlya a legnagyobb, egyedül közel egynegyedes részt tudhatott magáénak.

A színvonalas szálláshelyeket keresik

Az éjszakák 86%-át a szállodák realizálták. A turisták közülük mind inkább a magasabb szolgáltatásokat nyújtókat részesítik előnyben, melyet az egy- és kétcsillagos egységek forgalmának jelentős csökkenése is jelez, miközben a legalább háromcsillagosok iránt nőtt az érdeklődés. 2011 első öt hónapjában külföldről 201 ezren érkeztek a régióba, 723 ezer éjszakára. A látogatók 85%-a európai uniós állampolgár, közel négytizedük osztrák, további mintegy egynegyedük német nemzetiségű volt, ők együtt a külföldi vendégéjszakák több mint hattizedét regisztrálták. Minden tizedik éjszakát a csehek töltötték el, az oroszok által lefoglaltak hányada pedig 6,5%-ot tett ki. Ezen kívül a román, a svájci, a szlovák és az ukrán forgalom számottevőbb a régióban. A jelentősebb súlyt képviselő nemzetek közül az oroszok, a németek és a svájciak maradtak átlagosan a leghosszabb ideig a térségben, 7,7, illetve 6–6 napig.

Nőttek a bevételek

A bevételek a forgalmat valamivel meghaladó mértékben növekedtek, a szálláshelyek összesen 18,0 milliárd Ft-ot realizáltak, mely folyó áron 4,6%-kal több, mint 2010. első öt hónapjában. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében egyaránt 8,5%-os bővülést könyveltek el, míg Zalában gyakorlatilag nem változott a bevétel összege. Ennek ellenére utóbbi súlya a legnagyobb a régióban, 45%-os, Vas 32, Győr-Moson-Sopron pedig 24%-os részt képviselt. A bevételek 46%-a szállásdíjból származott. A belföldi forgalom kismértékű bővülése ellenére az üdülési csekkek használata ritkábbá vált, melyet a béren kívüli juttatások mértékének változása is befolyásolt. Az év első öt hónapjában valamivel több mint 1 milliárd Ft értékben váltottak be üdülési csekket a régió szálláshelyein, mely összegében 22%-kal, a belföldi szállásdíjban képviselt arányában közel egyötödével esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek január-májusban átlagosan 26%-os férőhely-kihasználtsággal működtek, mely 4,0%-kal kedvezőbb a tavaly ilyenkorinál. Vas megyében a mutató értéke 29%-ot, Zalában 25%-ot, Győr-Moson-Sopronban pedig 23%-ot tett ki.

Stagnálás Győr-Moson-Sopron megyében

2011. január-májusban Győr-Moson-Sopron megyében 156 ezer vendég 344 ezer éjszakát töltött el a szálláshelyeken, mely a régiós forgalom 23%-ának felelt meg. A külföldi foglalások száma 1,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától, a belföldieké viszont 2,4%-kal meghaladta azt, így összességében 0,7%-kal nőtt a forgalom. Az átlagos tartózkodási idő 2,2 napot tett ki. Az elmúlt évhez képest számottevően, 12%-kal nőtt a belföldi szállodai forgalom, míg a külföldi kisebb, 2,7%-os emelkedést mutatott. Összességében az éjszakák 78%-át foglalták le hotelekben, ezek közel kilenctizedét négy- és háromcsillagos egységekben. Bővülés elsősorban az utóbbi kategóriát jellemezte. A hoteleken kívül az üdülőházak forgalma nőtt, a többi szállástípusnál kisebb-nagyobb csökkenést regisztráltak. Az év első öt hónapjában 66 ezer külföldi összesen 141 ezer éjszakára foglalt szállást a megyében. Négyötödük az Európai Unió országaiból érkezett, háromtizedük német, közel ötödük osztrák állampolgár volt, akik 45 ezer, illetve 26 ezer vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Ezen kívül a románok, az ukránok és a csehek érdeklődése számottevő a megye iránt.

Külföldi érdeklődés Vasban

A régióban 2011. január-májusban egyedül Vas megyében nőtt jelentősebb mértékben a szálláshelyek látogatottsága, ahol 156 ezer vendég 485 ezer éjszakát foglalt le, mely egyaránt egytizedes bővülést jelentett. A növekedés a külföldi vendégek jóval nagyobb érdeklődésének volt köszönhető, miközben a belföldi forgalom csökkent. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszaka volt a megyében. A kempingek és a panziók kivételével mindegyik szállástípust növekedés jellemezte. A vendégéjszakák 84%-át realizáló szállodákban az átlagosnál nagyobb mértékben, 15%-kal nőtt az éjszakák száma. Közülük csupán a kis forgalmú kétcsillagos hotelek látogatottsága csökkent. Az éjszakák több mint felét a gyógy- és wellness-szállókban töltötték a vendégek, előbbiek iránt a régión belül egyedül itt nőtt az érdeklődés. A megyébe látogató külföldiek 96%-a európai uniós állampolgár volt. Legtöbbjük Ausztriából, Csehországból és Németországból érkezett, összesen 236 ezer éjszakára. Előbbi két országból jóval többen s hosszabb időre, utóbbiból viszont kevesebben jöttek, mint az előző év azonos időszakában.

Zalai helyzetkép

Az átlagosnál kisebb forgalomnövekedés ellenére Zala megye őrzi a régió turizmusában betöltött vezető szerepét. 2011 első öt hónapjában 176 ezer vendég 651 ezer éjszakát töltött itt, mely a nyugat-dunántúli 44%-át jelentette. Külföldről 6,3%-kal kevesebben, belföldről lényegében ugyanannyian foglaltak szállást, az éjszakák száma előbbi körben stagnált, utóbbiaknál viszont 3,4%-kal nőtt. A turisták ebben a megyében maradtak a leghosszabb időre, átlagosan 3,7 éjszakára. A vendégéjszakák több mint kilenctizedét a szállodákban foglalták le, ezen belül szinte kizárólagos a négy- és háromcsillagos hotelek szerepe. A szállodák átlagosnál nagyobb, 6,2%-os forgalombővülése a háromcsillagos egységek növekvő látogatottságának köszönhető, a többi kategóriánál ugyanis csökkenés következett be. A zalai szálláshelyeket közel 56 ezer külföldi vendég 308 ezer éjszakára kereste fel, átlagosan 5,5 napra. A látogatók több mint háromnegyede az Európai Unióból érkezett. Az uniós külföldi éjszakák 55%-át a német, 28%-át az osztrák, 18%-át az orosz állampolgárok foglalták le. A három nemzet közül egyedül az oroszok érdeklődése nőtt az első öt hónapban, ennek ellenére a németek maradtak a legtovább, átlagosan 9 éjszakát.

A KSH grafikonokkal teljes anyaga a mellékletből letölthető.