A külföldi turisták száma körüli botrány az idei nyár végén robbant ki, miután Corina Martin, a Tengerpart-Duna-Delta Egyesület és az utazási irodák szövetségének (ANAT) elnöke bejelentette, hogy „a turisztikai és vidékfejlesztési minisztérium nem tudja, hány külföldi turista érkezik az országba, mert kizárólag a Statisztikai Hivatal (INS) adataira alapoz, miközben az utazásszervezők, szállodák évek óta semmilyen információt nem továbbítanak az INS-nek”. A nyilatkozat után az INS kelletlenül, de bevallotta, hogy a külföldi turisták számát tekintve kénytelen évek óta néhány szálloda közlése és a külügyminisztérium beutazási számainak alapján általánosítani, magyarán a közvélemény kutatások mintavételes módszereit alkalmazva nyilvánosságra hozni a „hivatalos” adatokat. A statisztikai káosz eredményeként a szaktárca szerint 2010-ben 31 383 turista nyaralt a román tengerparton, és számuk 2011-ben eléri az 50 ezret, a szakmai szervezetek viszont az állami feltupírozás tizedével számolnak, úgy vélik, 2011-ben maximum ötezer külföldi választotta a fő attrakcióként kezelt tengerpartot, miközben csak a TUI állítólag 200 ezer vendéget vitt a konkurens, már fóbiaként kezelt bolgár tengerpartra. Persze, az egész román turizmus adatait megfertőzi, hogy a belügyminisztérium a magyar benzinturistáktól a nyári szabadságra hazaérkező román állampolgárokig minden beutazót potenciális, vendégéjszakát fogyasztó turistaként könyvel el.
Így aztán érthető, hogy az INS legfrissebb, júliusra vonatkozó adatai szerint az első, forró nyári hónapban 893 300 személy foglalt szállást az országban, s ez 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban, viszont ők csak 35 százalékos kihasználtságot eredményezetek. A szókimondó Corina Martin kijelentette, hogy 2010-hez viszonyítva idén július-augusztusban 40 százalékkal csökkent a tengerpartot választó turisták száma, s már annak is örülnek, hogy az Eurolines Románián keresztül most végre betelepedő német TUI – a Thomas Cook is csak 2012-ben landolna – a tavalyi 800 helyett, idén 1100 német vendéget csábított a román tengerpartra. Elena Udrea turisztikai miniszter aztán rápörgetett a számháborúra, és megjegyezte, hogy a szálláshelyek kihasználtságára vonatkozó adatok hazugok, mert csak a tengerparton minden ötödik szállodai szobát feketén adnak ki, az agroturizmusnál pedig a helyzet ennél sokkal aggasztóbb.
A minisztérium és a szakmai szervezetek közötti szópárbaj fő oka, hogy Románia két évtizeddel a rendszerváltás után sem képes kihasználni természeti adottságait, az épített értékeket. Az egyik fő panasz, hogy az ország látványosságai, autópályák, repülőterek hiányában elérhetetlenek órákon belül külföldről, például a hosszú hétvégét választók számára, de azért is morognak a betoppanók, mert kényelemből a panziók tulajdonosai csak ágyat kínálnak, ételt azonban nem, így Romániában már hétköznapi gond, hogy a megszálló turista kénytelen délben, este vendéglő után bóklászni. A másik pedig, hogy a szállás mellé nincs programcsomag, maximum bezavarják a turistát az erdőbe, elküldik a Szent Anna tóhoz, valamilyen várromhoz, ha nem esik az eső. Ezért aztán a csábításnak engedők másnap továbbállnak, vagy hazamennek, de nem reklámozzák a régiót.
A feketeturizmus nem csak a tengerparti, hanem az erdélyi hivatalos adatokat is elferdíti. Az INS adatai alapján Hargita megyében a 2008-ban jegyzett 415 turisztikai fogadóhelyek száma idén 281-re apadt. A szakmát ismerők szerint szó sincs csődhullámról, a szállásadók számla nélküli, „rokon-turizmusra” váltottak, főleg miután három évvel ezelőtt megszigorították az engedélykiadási feltételeket, és egy kétágyas panziónak is ugyanazt a tűzvédelmi előírást kell betartania, mint a négycsillagos szállodának. Udrea aztán a közelmúltban a Zsil-völgyében tett látogatásakor nyíltan megmondta, hogy az állam sokkal többet költ támogatásra, reklámozásra, mint amennyi a turizmusból adókon keresztül befolyik, ezért a jövőben az érintettek ne számítsanak bőkezű központi támogatásra. Vagyis maga a szaktárca dob még egy lapát földet az ágazat hamvaira. A mai helyzet alapján az Európai Uniótól az ország turizmusának reklámozására kapott, vissza nem térítendő, 24 millió euró gyakorlatilag kidobott pénz, mert hiába vesz részt a turisztikai minisztérium idén tíz nemzetközi szakvásáron, a kínálat halvány és hemzseg a finom átverésektől.
Talán érdemesebb lenne megfogadni a George Washington Egyetem és a kalandturizmus szövetségének (ATTA) felmérése alapján született javaslatot, miszerint Románia hajtson rá a kalandturizmusra, mert szerintük Izrael, Szlovénia, Szlovákia, Jordánia, Lettország, Chile, Csehország mellett erre megfelelő célország, a kínált szolgáltatások is közepesnél jobbak.
Ami a statisztikák, szakemberek nyilatkozatai alapján is követendő lehet, hisz a kalandturizmusra érkezőt legalább semmi sem lepi meg.
