Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány döntése értelmében közel 2 milliárd forint fordítható a lovarda megújítására, s a munkálatokat másfél év alatt kell befejezni, hogy a létesítmény Budapest és Európa egyik legszebb lovas centrumává váljon. Az összegből idén 60 millió forintot használtak fel közbeszerzésre és egyéb költségekre, 2014-ben 600 millió forint, 2015-ben pedig 1,3 milliárd áll rendelkezésre.

Amíg a munkálatok tartanak, nem lesznek rendezvények, versenyek. Egy kompromisszumot kötöttek a lovassport képviselőivel: jövő júliusban még megtartják a hagyományos CSIO díjugrató világkupát, és csak utána kezdődnek a komolyabb munkák.

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben sok tanulmány készült a lovarda felújítására, az előző kormány terveinek jelentős részével egyet is értett, ám a korábbiakhoz képest az a nagy különbség, hogy most a program a megvalósítás fázisába lépett. 

Az elnök elmondta, hogy álma kezdetben egy zöldmezős beruházás volt, ám rádöbbent arra, hogy az emberek ragaszkodnak a Nemzeti Lovardához, ez a múlt egyik szentélye, "erre kell építkezni, a régi nagy lovas személyiségek szellemét meg kell őrizni".

Az új Nemzeti Lovarda a hagyományőrző szerepe mellett multifunkcionális lesz, több lovas szakágnak otthont ad, emellett nyit is: rendezvény- és oktatási központként is működik majd, valamint ideköltözhet a lovas színház.
Kis Péter építész arról beszélt: a legfontosabb céljuk a tervezéskor az volt, hogy a lovarda egykori bejáratát visszaállítsák, ezzel "nyissanak a város felé", valamint a versenyhelyszínek mellett megteremtsék az egykori klubélet tereit is.