Ötből négy fertőzés a kézről terjed tovább, helyes kézmosással azonban a kórokozók 99 százaléka eltávolítható, és bár mikrobákkal való érintkezés önmagában nem jelent veszélyt, de minden fertőző betegséget valamilyen baktérium vagy vírus okoz. Ezek a mindennapokban szappanos kézmosással, a kórházi ellátásban alkoholos kézfertőtlenítővel távolíthatóak el – hangzott el többek között a Tork a sajtóbeszélgetésén, amelyet az október 15-ei kézmosás világnapja alkalmából tartottak.

A világon évente több százmillió kórházban ápolt beteget érintenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, azonban a megfelelő kézhigiéniai gyakorlat akár 50 százalékkal is csökkentheti a fertőzési rátákat – tartja a szakirodalom. Éppen ezért az egészségügyben fokozottan kell ügyelni a megfelelő kézhigiénére – mondta a MedicalOnline-nak dr. Rákay Erzsébet epidemiológus, a János kórház Kórházhigiénés Osztályának vezető főorvosa. A helyes kézfertőtlenítés lépéseit bemutató poszterek ott vannak a kórházak mosdói mellett, és folyamatosak a kézhigiénés és infekciókontroll továbbképzések az intézményekben, amelyekkel alakítható a dolgozók szemlélete. Azonban a feltételeket – eszközök és szükséges mennyiségű alkoholos gél – a kórházaknak kell biztosítaniuk.

A legutóbbi NNSR jelentésből kiderült, hogy 2016-ban összességében csaknem 2 literrel több alkoholos kézfertőtlenítőt használt el az ellátó személyzet 1000 ápolási napra vetítve, mint egy évvel korábban. Rákay Erzsébet szerint mindez annak köszönhető, hogy egyre többet beszélnek a kézhigiéné fontosságáról, és egyre inkább ügyelnek arra, hogy a kézfertőtlenítés feltételeit biztosítsák az ellátási pontokon.

Ennek fontosságát támasztja alá a Tork közreműködésével készült korábbi kutatás is, amely szerint az egészségügyi dolgozók 60 százaléka gondolja úgy, hogy hosszú távon elsősorban az kézfertőtlenítő adagolók kihelyezése járul hozzá ahhoz, hogy jobban betartsák a kézhigiénés alapelveket. A cég egy korábbi felmérése pedig arra mutatott rá, hogy ha optimális helyen vannak a kézfertőtlenítő-adagolók a kórházakban, akkor több mint 50 százalékkal is nőhet használatuk.

Megfelelő technikájú kézmosással és kellő mennyiségű alkoholos gél használatával minden olyan kórokozó átadása kivédhető, amely tárgyak, eszközök és kéz útján terjed – folytatta az epidemiológus. Hozzátette azonban, hogy a nosocomiális infekciókat előidéző multirezisztens kórokozók átvitelében például nagy szerepet játszhat a kéz, de a kórokozók kialakulásában a nem megfelelő antibiotikum használat és terápia-meghatározás a döntő. Kérdésünkre válaszolva a szakember elmondta azt is, hogy a kórházakban kialakított megfelelő infekciókontroll stratégia csak akkor lehet hatékony, ha központi, egységes irányító stratégián alapszik.

Értékelt kézmosás

A hazai kórházakban a WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) alapján rendszeresen vizsgálják, hogy adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett az intézményvezetés ebben a kérdésben. Az önbevallást szúrópróbaszerűen ellenőrzik is a kormányhivatalok kórházhigiénés szakemberei – már ha finanszírozási nehézségek és az alacsony létszám ezt nem akadályozzák. Az eredményeket korábban évente nyilvánosságra hozták. 2014-ben 106, egy évvel később pedig már 111 kórház alkalmazta a KÖR-t. A 2014-es, meglehetősen lehangoló eredmények után egyébként javult a kórházakban a kézmosás, azonban, hogy ez a tendencia kitartott-e 2016-ban is, azt egyelőre nem tudni, mert idén még nem hozták nyilvánosságra a tavalyi adatok értékelését.

Az anyagi szempontok a meghatározók

A kézfertőtlenítésben egyelőre az a meghatározó, hogy az intézmények mennyi pénzt tudnak fordítani a kézhigiénére – mondta lapunknak Tápai Dezső, az SCA Hygiene Products Kft. értékesítési igazgatója. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenleginél sokkal többet nem tudnak szánni erre a területre, bár az igazgató szerint a jó kézhigiénéhez szükséges eszközök árát messze meghaladja egy-egy kórházi fertőzés vagy járvány kezelésének, megfékezésének költsége. A beszállítói szegmensben is érezhető, hogy több fertőtlenítőt használnak az intézmények, de amíg Magyarországon 6-8 liter kézfertőtlenítőszer jut 1000 betegápolási napra, addig Svédországban ugyanez az arány 42 liter; van tehát hova fejlődni – mondta Tápai Dezső.

A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat ellenőrzése mellett objektív adatok gyűjtését, az ezekből generált statisztikai elemzések elkészítését is lehetővé teszi a Semmelweis Szkenner, ami így visszacsatolást ad a kórházi infekciókontroll-tevékenységről – mondta Tóth Árpád, a Hand in Scan értékesítési menedzsere, bemutatva a magyar startupot. A berendezéssel nyomon követhetők az egyes felhasználók kézmosási szokásai, és azok fejlődése, támogatva a kórházhigiénikusok munkáját. Magyarországon egyelőre csak néhány intézményben érhető el ez a modern technológia.