Globális szinten egyre inkább megfigyelhető az érdeklődés a sportesemények iránt. Valószínűleg ennek hátterében a műholdas és digitális televíziós közvetítések nemzetközi elterjedése áll. Ehhez hozzájön még az egyre több szabadidő, az erre a célra fordítható több jövedelem, valamint az olcsó utazási formák (például fapados és charterjáratok) elterjedése, így mind többeknek adatik meg a lehetőség, hogy a sportesemények helyszínére utazzanak.

Sport a maximumon: az olimpia

A sportturizmus igen gyorsan fejlődik, ami nem véletlen, hiszen óriási üzletet is jelent. Ausztrália például 1,7 milliárd dollárt költött a 2000-ben tartott sydneyi Olimpiai Játékokra, de a rá következő 10 évben körülbelül 4,3 milliárd dollár haszonnal számolhatott, a Játékok jóvoltából. Egy olimpia megszervezése persze nem egyszerű feladat, mint ahogy az is speciális ismereteket kíván meg, hogyan juttassák el egy adott ország szurkolóit a rangos sportesemény helyszínére. Az olimpiai utak szervezését minden országban egyetlen iroda láthatja csak el hivatalosan, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendelkezésére és jóváhagyásával az egyes országok olimpiai bizottságai jelölnek ki. Hazánkban a Pegazus Tours a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos utazási irodája, 1996 óta. Kimutatásuk szerint a 2004- es athéni olimpián 3400 szervezett turista biztatta sportolóinkat. A befolyt összes üzleti forgalom 1,8 milliárd forintot tett ki, azonban a felmerült költségek miatt csak elenyésző nyereséget tudott produkálni az iroda. A kiugróan magas költségek oka részben az üresen maradt szálláshelyekkel, részben pedig a bonyolult jegyrendeléssel magyarázhatók. Az athéni szervezés során megszerzett szerzett tapasztalatokat is felhasználva az iroda célja, hogy a 2008-as pekingi Olimpiai Játékokra a részvételi költségeket csökkentse. Létrehozták a Peking klubot, ahol összehozzák a szurkolókat a sportolókkal, sportvezetőkkel. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a szurkolók szeretnek együtt, egy magyarok számára fenntartott helyen lakni, ahol a sportesemények után megbeszélhetik a sikereket vagy kudarcokat, közösen készülhetnek a következő nap versenyeire, és találkozhatnak kedvenc sportolóikkal. A pekingi játékokra két turnusban 3000 vendéget terveznek.

Vitorlabontás hazai vizeken

A Balaton sok lehetőséget kínál a vízisportok szerelmeseinek. Ma a tavon a legnagyobb hajózási cég a Balatoni Hajózási Rt., amely a személyhajózás mellett üzemelteti a Balaton legnagyobb vitorláskikötő-láncát, amely jelenleg 10 nagyobb és 11 kisebb kikötőből áll. Az utóbbi években az rt. milliárdokat költött kikötőfejlesztésre. A 10 éves projekt során évente 1-2 kikötőt alakítottak ki, újítottak fel. Elsősorban a beruházásoknak köszönhető, hogy a 10 év alatt a balatoni vitorlázók száma megduplázódott, bár ehhez hozzájárult néhány színvonalas magánkikötő megépülése is. Az elkövetkezendő évekre újabb 3000 hely várható a Balatonon. Bár az éves bérlettel rendelkezőknek majdnem 90%-a magyar, az időszakos vitorlások több mint felét külföldiek adják – tudtuk meg Cziráki Mártától, a Balatoni Hajózási Rt. kikötőágazat-vezetőjétől. A hazai vitorlásokon kívül a legjellemzőbbek az osztrákok, illetve a németek. A vitorlások számára a horvát kikötők jelenthetnek alternatívát, pedig a hazai árszínvonal kb. 30%-kal a külföldi alatt van, míg a szolgáltatások tekintetében nincs különbség. A horvátoknál nagyon népszerű charter-flották azonban hiányoznak a Balatonról. Az Rt. egyelőre nem tervez áremelést, célja, hogy a vitorlázást vonzóbbá tegye a külföldiek, de még inkább a hazai közönség számára. Rövid távú tervei között szerepel a balatonszemesi kikötő II. ütemének megvalósítása, amelyre 100 millió Ft uniós támogatást sikerült elnyernie, így 2007-re további 200 férőhellyel bővítheti a kikötőt, új klubépületet épít és bővíti a háttérszolgáltatásokat. Emellett a balatonboglári kikötő kerül felújításra és kismértékben fejlesztésre is, ami további 40-45 férőhelyet jelent majd. A keleti medence a versenyvitorlások által kedvelt, a déli partot pedig főként a túravitorlázók részesítik előnyben – ezen területek kikötőinek az átlag kihasználtsága eléri a 90%-ot.

Lovasturizmus, túl a csúcson?

A sportturizmus területei között mindenképpen meg kell említeni a lovaglást is, mely nagy lehetőséget jelentene hazánknak. A lovasturizmus működésének feltételei a jó lóállomány, a fedett lovardák, a versenypályák, túraútvonalak odaillő szálláshelyekkel és speciális szolgáltatásokkal. Magyarország Európa lovasnagyhatalma lehetne. A hazai adottságok rendkívül kedvezőek, mind a természeti lehetőségeket, mind a lóállományt tekintve. A lovaglás a 80-as években élte virágkorát itthon, az ország kizárólagos helyzetben volt, hiszen sehol másutt korábban nem szerveztek lovas túrákat. A speciális kínálattal itthon is csupán két iroda, az IBUSZ és a Pegazus Sport Tours foglalkozott. Az évek során más országok is fejlesztésekbe fogtak, és – magyar mintára – kiépítették a lovasturizmushoz szükséges infrastruktúrát, miközben idehaza nem történt fejlesztés, így mind a belföldi, mind a külföldi kereslet drasztikusan visszaesett, más irányba fordult. Mausz Gotthárd, a Pegazus Sport Tours igazgatója szerint az újbóli fellendítéshez a lóállomány optimális kihasználására lenne szükség, ez azonban kereslet nélkül szinte lehetetlen. A magyarokat újra lóhátra kellene ültetni. Megoldás lenne lovastáborok kialakítása és népszerűsítése, de előbb a lovasoktatók képzése, ami a háború óta nem működik Magyarországon. Bár a probléma elsősorban nem anyagi természetű, anyagi támogatást nehéz szerezni a minisztériumok elutasító, hárító viselkedése miatt, ugyanis egyik sem érzi illetékesnek magát a kérdésben. Hazánkban így már alig található olyan rangos lovas sportesemény, amely a hazai és külföldi látogatók számára is vonzerőt jelent. A fogathajtóvilágbajnokságokat szerte a világban nagy érdeklődés kíséri. Eredményes hazai törekvésnek lehet mondani a Nemzeti Lovasfesztivál és Lovas-világtalálkozó megrendezését, amelyet a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Pegazus Tours közösen szervezett. Az előző években a nagy vonzerővel bíró esemény állami támogatásban részesült, a választások évében azonban nem kapott anyagi hozzájárulást.

Golf: kihasználatlan lehetőségek

A golfturizmus iránti igény több mint a fele (58%) Amerikában jelentkezik, ezután áll Ázsia (25%), majd Európa (9%). A közelmúltban megrendezett Golf Befektetői Fórumon a Magyar Golfszövetség elnökségi tagja, Hegedűs Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai golf legnagyobb ellensége az előítélet. Az átlagember ugyanis a valóságosnak a 3-5- szörösére teszi a sporttal kapcsolatos költségeket. Az is gond, hogy kevés a hazai golfpálya, hiszen csupán hat 18 lyukú pálya működik, és ezek közül is csupán három olyan, amely professzionális tervezés eredménye, tehát nemzetközi szinten is megállja a helyét. Ezzel szemben a világon 32 ezer professzionális golfpálya üzemel, kiszolgálva ezzel 75 millió regisztrált golfozót, akik anyagi helyzetük, valamint életvitelük miatt potenciális turisztikai erőt jelentenek a piacon.

Andrea Sartori, a KPMG Turisztikai és Szabadidős Tevékenységek részlegének vezetője elmondta, hogy földrészünkön Írországban hódolnak a legtöbben ennek a sportnak: ott az emberek 7 százaléka golfozik, Magyarország nem szerepel az első tíz között, hiszen nálunk 10 ezer emberből mindössze két golfjátékos akad. A KPMG felmérése szerint a maradék 98% közül 7% elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 3 évben kipróbálja ezt a sportot. A túlnyomó többségnek eddig azért nem volt köze a golfhoz, mert nem is érdeklődik iránta (62%), vagy nincs rá ideje (17%), esetleg nincs rá pénze (8%), nincs a közelében golfpálya (6%), illetve nem is ismeri ezt a játékot (3%).

2000 óta azonban térségünkben 130 százalékos növekedést regisztráltak. A cseheknél bezzeg a 63 pályán (2001-ben 23 volt) 24 ezer leigazolt játékos játszik. Magyarországon 2008-ig még 3-4 pálya nyílik, főként a nyugati országrészben. Legígéretesebb a cseh és a lengyel piac, bár a magyarok a szlovákokkal együtt, az előrejelzések szerint, hamarosan felzárkóznak.

Barátságkampány a focivébére

32 év után a 2006-os FIFA futball-világbajnokságot ismét Németországban rendezik meg. Az esemény nyilvánvalóan rengeteg turistát vonz az országba, színvonalas kiszolgálásukat a házigazdák nem bízzák a véletlenre: a szállodák, éttermek, egyéb turisztikai szolgáltatást nyújtó intézmények, közlekedési társaságok Nemzeti Szolgáltatási és Barátságossági Kampányt indítottak, amelynek célja a vendégek minél magasabb szinten történő kiszolgálása, különleges hangsúlyt fektetve a rangos esemény helyszínéül szolgáló 12 városra. A cél azonban az, hogy az utca embere is „vörös szőnyeggel” fogadja a vendégeket. Persze beruházásokra, fejlesztésekre is éppúgy szükség volt. Dortmundban például összesen 550 millió eurós, új pályaudvart építettek, a helyi stadion az egyik legimpozánsabb német aréna, melyet 2005-ben építették újjá. A FIFA vb-stadionok közül ez a stadion tudja befogadni a legtöbb látogatót, szám szerint 81 264 főt. A vb mérkőzései közül a legdrágábbakat Hamburgban és Stuttgartban rendezik; mindkét helyszínen 65 euróba kerül a páholy. A várakozásoktól eltérően, lapzártánk idején, május 20. körül még szállást, sőt jegyeket is lehetett kapni. Az idei évtől sokat vár Németország: előzetes kalkulációk szerint a sportesemény az idén mintegy kétmilliárd euróval járul hozzá a németországi bruttó hazai termékhez, és az elkövetkező két évben is érezteti majd hatását, várhatóan egymilliárd eurós növekménnyel jelenik meg a gazdaságban.

Magyar–horvát közös tervek

Hazánk is szeretne a németekéhez hasonló babérokra törni a sportturizmus terén, mégpedig Horvátországgal karöltve. A két ország együtt pályázta meg a 2012-es futball Európabajnokság megrendezésének jogát. A lakosság 85%-a támogatja az EB megrendezését. Az UEFA a 2012-es EB megrendezésére kétfordulós eljárásban választja ki a rendező szövetsége( ke)t. Az alábbi témakörökben kért információkat az UEFA: általános feltételek, politikai támogatás és jogi feltételek, stadionok és más létesítmények, szállás, általános infrastruktúra, marketing- és médiajogok, rend és biztonság, pénzügyek – nyilatkozta lapunknak Dénes Ferenc, az UEFA EURO2012 Horvát– Magyar Pályázati Iroda projekttanácsadója. Legfőbb riválisunk Olaszország. Előnyünk a rend és biztonság, a földrajzi elhelyezkedés, a politikai támogatottság, valamint az árszínvonal viszonylagos alacsonysága, de állni fogjuk a versenyt futballtradíciókban, infrastruktúrában, jogi környezetben, a marketingtevékenységekben is. Dénes Ferenc szerint e sportesemény visszahozhatja a stadionokba a közönséget, az új létesítmények pedig további jelentős nemzetközi eseményeknek adhatnak otthont. 2010-re készülne el a 35 000 néző befogadására alkalmas Debrecen Stadion, ugyanekkorra tervezik a Rijeka Stadion felépítését, amely 34 000 látogatót tudna fogadni. A budapesti Puskás Stadion, illetve a Zágrábi Stadion bővítésre kerülne. Döntés december 8-án.

Mégis lesz úszó Európa-bajnokság Budapesten

Május elején még úgy tűnt, hogy nem készül el a július végi úszó Európa-bajnokságra a Nemzeti Sportuszoda szükséges bővítése. Némi késés után végül az új 50 méteres versenymedencét május 23-án töltötték fel, június 7-étől pedig indul a különböző épületrészek műszaki átadása. A használatba vételi eljárás is lezajlik júniusban. A tervek szerint az első tesztversenyen a szinkronúszók próbálhatják ki az uszodát június közepén. Az új létesítményrész a Széchy Tamás Sportuszoda nevet kapta. Az úszó Európa-bajnokság rendezési jogát egyébként Magyarország még 2002-ben nyerte, egy korszerű fedett uszoda tervével. Az eredetileg 8 milliárd Ftos beruházásra végül csak a töredéke állt rendelkezésre, amely új uszoda építésére már nem, csak a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda korszerűsítésére volt elég. A beruházás egyik legfontosabb részét közbeszerzési pályázaton, tavaly nyáron nyerte el a KÉSZ Kft. A szerződés aláírásra augusztus elején került sor, a munkaterületet viszont csak szeptember második felében kapták meg. Feladatuk volt megépíteni egy 25×25 méteres műugrómedencét a hozzá tartozó toronnyal, kis nézőterekkel, valamint egy új, 50 méteres szabvány versenymedencét a kapcsolódó tribünnel. Azok az épületek, amelyekre a cég szerződött, mind felépültek határidőre, az árvíz azonban több mint egy hónapos csúszást okozott a munkálatokban.

Júliusban nyílik a pécsi kalandpark

Letették a Mecsek Erdészeti Zrt. árpádtetői erdészetében a Mecsextrém Park alapkövét. Az egyedülálló szabadidő- és élménypark 150 hektáros területén a séta- és kerékpárutak és a tanösvények mellett minden korosztály talál magának kikapcsolódási lehetőséget. A kicsiknek természetes anyagokból játszóterek épülnek, a nagyobbaknak játékparkot alakítanak ki, az extrém sportok hívei kötélpályákon próbálhatják ki magukat. Lesz quad-, BMX- és gördeszkapálya, emeletes játszótér, dönthető, magas mászófalak, a lombkoronaszinten ügyességi pályák. A természet védelmét figyelembe véve enduro és mountainbike- pályákat is építenek. A kalandparkban a mozgáskorlátozottaknak ügyességi pályákat alakítanak ki, a mászófalakat és a csúszdákat a kerekes székesek is használni tudják. A több mint 3 milliárd forintos beruházás három lépcsőben valósul meg, az első szakaszban 200 millió forintért kétszer tizenöt pálya épül meg. A kivitelezési munkák már megkezdődtek, és a tervek szerint másfél hónap alatt helyükre kerülnek az élményelemek.