A magyar tulajdonú utazási vállalkozás tíz éve dolgozik együtt Kína legnagyobb turisztikai holdingjával, az egész Kínát lefedő China International Travel Service-szel (CITS). Az Atlasz évek óta a CITS legnagyobb hazai partnere. A többéves kínai kapcsolatok révén egy hazánk turizmusában lényeges méretű szeletet hasítana ki abból az 1 milliós tortából, amely az EU-ba látogató kínaiak száma. Kedd este elhangzott: ebből a jelentős számból hazánkba a vízumkiadás adatai szerint tavaly mintegy 8 ezren vetődtek el – összesen. A turisták száma 5000 körül mozgott. Az 1954- ben alapított CITS az utaztatás mellett Kína legnagyobb vámmentes bolthálózatának üzemeltetője. Elsőként szervezett kiutakat kínaiaknak. Tavalyi éves forgalma 2 milliárd euró volt. Ebből 130 millió eurót tett ki a turizmusból származó bevétel. Hat európai országban nyolc vállalatot működtet a CITS.
Dr. Bottyán Éva, az Atlasz ügyvezetője elmondta: az Atlasz 2001 óta rendelkezik kínai kapcsolatokkal, de kezdetben a beutaztatás feltételei nem voltak adottak, ezért maradt a kiutaztatás lehetősége. Két éve merült fel a beutaztatás. Az Atlasz azonban tőkeerő hiányában nem lett volna képes a nagy volumenű beutaztatást megvalósítani, partnert keresett.
Demján Sándor hangsúlyozta: már a Hainan közvetlen járatának megszűnte előtt felmerült a CITS részéről a turisztikai együttműködés. Az együttműködés két vállalat közvetlen kontaktusa zavaró tényezők nélkül – hangsúlyozta Demján Sándor elnök. Elhangzott: a világ gazdasági motorja Ázsia, amelyben a vezető szerep Kínáé. A pénz ott koncentrálódik, utazni pedig az fog, akinek pénze van. De eddig Magyarország elment az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása mellett, ezen változtatni lehet – tette hozzá Bartha Ferenc, a Demján-csoport alelnöke. Változtatni kell a vízumkiadási gyakorlaton. Schengen gyakorlata jelentősen korlátozhatja a beutazást. Egyes országok kiszervezik a vízumkiadást, ami gyorsítja és kulturálttá teszi a folyamatot, megnöveli a vízumkiadási számot. Magyarországnak is ezt kellene követnie, hiszen 2015-re Kína a világ vezető küldőországa kíván lenni.
A CITS alelnöke, Chen Lu javaslatot tett Demjánnak a hazánk és Kína közti közvetlen légi járat visszaállítára is. Az ügyben Kínában tárgyalásokat kezdenek a felek, hiszen a közvetlen légi kapcsolat alapvető pillére és feltétele lenne a turistaforgalom remélt mértékű növekedésének. Sajnálatos, hogy a Hainan visszalépése miatt nem sikerült az új Malévet létrehozni, az így keletkezett vákuumban a Hainan is kivonult – idézte a közelmúltat Bartha Ferenc.
„Tíz óra helyett 16-ot repültem Budapestig” – illusztrálta Chen Lu a közvetlen járat hiányát. „Nagyon gyorsan meg kell oldani a problémát” – szólított fel. Demján Sándor szóba hozta a Hainannal folytatott sikertelen tárgyalásokat. Az is elhangzott, Budapestről átszállási lehetőségeket is biztosítani kell a kínai utasok számára.
