Ez három alappillérre épül: a belföldi értékesítés növelésére, a régiós termékek ismertségének javítására, és nem utolsósorban boraink külföldi piacra jutásának segítésére. Egy dolgot tisztán kell látni: akármennyire is büszkék vagyunk borainkra, csupán egy kicsi szeletét adjuk a világ bortermelésének (1%), és ennek is csak egyötödét értékesítjük a külföldi piacokon.
Mivel jelentős túltermelés jellemzi a bor világpiacát, igen nehéz olyan mennyiséget és minőséget értékesíteni, amely jelentősen növelné exportunkat. Az új piacok felfedezésén túl a helyes irány inkább az export értékének növelése lehet, amihez olyan különleges, saját fajtákból készített borokra van szükség, amelyek egyéni színfoltjai lehetnek az igényes borfogyasztásnak. Az export értékének növeléséhez az is hozzájárult, hogy a magyar bor literjéért átlagosan már 1 eurót fizetnek a külföldi piacokon, ami jelentős fejlődés az eddigi 0,7 eurós átlagárhoz képest. Tegyük hozzá, hogy ez még mindig elmarad a 2,5 eurós világpiaci átlagártól.
A Magyar Bormarketing Kht. és az ITDH olyan piacokat választott a magyar borok népszerűsítésére, ahol komoly, magas minőségű, egyéni borokat keresnek. Nagy-Britanniában, Hollan-diában és Svédországban magas a fogyasztói kultúra, és olyan prémium termékeket keresnek, amelyek egyéniséget sugároznak. Mivel a kínai piac a világ egyik legdinamikusabban fejlődő piaca, nem meglepő, hogy a két szervezet Hongkongot választotta a távol-keleti piacok megdolgozására. Ez egy referenciapiac, ahonnan egyenes út vezethet a kínai megapiacra. (metropol.hu)
