A 193 tárgyaló delegáció ezért zárónyilatkozat elfogadása helyett annak „tudomásulvételével” zárta le a konferenciát. A dokumentum két Celsius-fokban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, és tartalmazná azt is, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral támogatnák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit. A Lehet Más a Politika (LMP) ellenben katasztrofális kudarcnak tartja a koppenhágai klímatárgyalásokat. A találkozón körvonalazni kellett volna az éghajlatváltozás elleni küzdelem menetrendjét az elkövetkező évtizedre. Gyors és határozott lépésekre lett volna szükség. Az LMP szerint Koppenhágában a világ vezetői a lényeges kérdések helyett nyilvánvalóan elégtelen intézkedésekről tárgyaltak, és még ezekről sem sikerült kötelező érvényű megállapodást kötni. A kulcskérdések közül sem a szükséges kibocsátáscsökkentési célokról, sem a fejlődő országok megfelelő támogatásáról, de még a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének összehasonlítási alapjául szolgáló bázisévről sem sikerült megállapodni. A koppenhágai kudarc egyértelmű állásfoglalás a világ döntéshozói részéről. Az LMP lesújtónak tartja a nemzetközi közösség teljesítményét, élen az Egyesült Államokkal és Kínával. A két ország szűk látókörű és makacs viselkedésének döntő szerepe van a tárgyalások zátonyra futásában. Az éghajlatváltozás Magyarországot az átlagnál jobban érinti, ezért az ökopárt felszólítja a magyar kormányt és az Európai Uniót, hogy mindent tegyen meg, hogy az utolsó utáni pillanatban, az idei mexikói tárgyalási fordulóban megszülethessen az éghajlatváltozás tolerálható határokon belül tartásához szükséges egyezmény – áll az ökopárt közleményében. A turizmus klímaváltozásban betöltött szerepével és az éghajlatváltozás a turizmusra gyakorolt hatásaival lapunk 2006. októberi számában foglalkoztunk a Most már a lét a tét című cikkünkben.