A kaptárkövek a bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így alakultak ki az úgynevezett tufakúpok. A kaptárfülkéket ezekbe a tufakúpokba vájták, máig ismeretlen céllal. Jelenleg 471 fülkével 73 kaptárkövet ismerünk– amelyek közül három válik közelről felfedezhetővé Egerszalókon. A fülkék valódi használatáról több száz éves feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő elképzeléseket közvetít. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, az egészen régi feljegyzések szerint pedig az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejében tették hamvasztás után a Szent István korabeli zendülések elesett vezetőinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – amely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy a fülkék méhkaptárok voltak. A riolittufa képződményekhez kiépült egy sétaút, amely illeszkedik az egri bükkaljai Kő-Túra tematikus útvonalába. Az Európában egyedülálló egerszalóki sódomb és a környezetében található kaptárkövek természeti és turisztikai értékeinek és látogathatóságának infrastrukturális fejlesztése elnevezésű projekt 2004-ben – 15 millió forintos önrész mellé – közel 600 millió forintos támogatást nyert a Regionális Fejlesztés Operatív Programtól.