A Kiwi.com World Travel Hacker csapatába beválasztott fiatalok szerint ez az életforma csak a kalandvágyóknak való, de tervezés nélkül könnyen meg lehet csúszni. Ők tartottak már az El Camino zarándokútjuk során bőrig ázva az út szélén angol órát – na ezt nem ismételnék meg.

De lássuk, mi az, ami folyamatosan mozgásban tartja őket; mik a digitális nomád életforma szépségei és kihívásai. Mielőtt belevágnánk az interjúba, érdemes elidőzni kicsit a definíciónál és természetesen megismernünk Orsit és Priyesh-t is.

Digitális nomádoknak azokat nevezzük, akik a technológiai fejlettséget kihasználva bárhonnan tudnak dolgozni, tehát nincsenek helyhez kötve. Csak a laptopjukra és jó minőségű wifi-re van szükségük. Élnek is a munkájuk kínálta szabadsággal, és időről időre vagy akár folyamatosan utaznak.

A Kiwi.com idén nyárra a Visa-val együttműködve álommelót hirdetett. Az 1200 pályázatból kiválasztott hét nyertes egyike G. Kertész Orsolya lett. A World Travel Hacker kampány keretében a nyertesek választott párjukkal utazhattak négy héten át úgy, hogy közben kihívásokat teljesítettek, és mindehhez kaptak 10 000 eurót. Ebből amit megspóroltak, megtarthatták. Mind a hét páros, így Orsi és párja, a Fidzsi-szigetekről származó Priyesh is úgy döntött, hogy nem tartja meg a spórolt pénzt, hanem tovább utazik. Mivel ők Dél-Amerikát választották fő úticéljuknak, így ők még itt kalandoznak interjúnk időpontjában, de mellette dolgoznak is – hiszen ők digitális nomádok.

A magyarok többsége szerint az utazás alatti munkavégzés jó hatással lehet a mentális egészségünkre és a munkánkra is. A Kiwi.com korábbi reprezentatív kutatása alapján* honfitársaink 56%-a vélekedik így. A digitális nomádok körében vélhetően még ennél is többen gondolkoznak így, Orsi és Priyesh teljes mértékben ezt vallják. „Ez olyan, mintha szabadságot adnánk magunknak, miközben a saját főnökünk is vagyunk” – mondja Priyesh. „Nekünk az a legnagyobb boldogság, ha egy ismeretlen helyen vagyunk, új ételeket eszünk, más kultúrákat látunk, és élvezzük a lassú utazást. Számunkra az utazás nem arról szól, hogy turistalátványosságokat és műemlékeket nézzünk meg, hanem hogy elvegyüljünk a helyiek között. Itt találjuk meg igazán a békét és élvezzük, hogy digitális nomádok vagyunk” – osztják meg, amikor arról kérdezzük őket, hogy mi a legnagyobb szépsége az életformájuknak.

De lássuk részletesen a kihívásokat is, amelyekből tanulhatunk, és eldönthetjük, vajon nekünk való lenne-e a digitális nomád lét.

Fix időbeosztás, határidőkijelölés

Annak érdekében, hogy az utazás ne menjen a munka minőségének a rovására, egyszerűbb, ha pontos időbeosztás szerint dolgozunk. Orsi és Priyesh igyekeznek a délelőtt 9 és délután 5 közti munkarendhez alkalmazkodni, amit a különböző időzónák azért felboríthatnak, hiszen főképp online angoltanításból élnek, ami mellett szponzorokra is támaszkodhatnak, azaz utazási influencerek is.

Nagyon elkötelezettek diákjaik mellett. Fontos nekik, hogy tanítványaik rendszeresen számíthassanak rájuk, így ma már ha hosszabb túrára készülnek, azokat igyekeznek előre jelezni, hogy diákjaik tudjanak tervezni a kieséssel. Ilyen most pl. a Matchu Picchu párnapos túrája. Nem volt ez mindig így. Volt olyan, hogy a Santiago de Compostela-ba vezető zarándokutat járva bőrig áztak, nem tudtak sehová behúzódni, így az út szélén sétálva tartottak meg egy órát. Ezt utólag ők már nem vállalnák be, de a gyerekek csak arra emlékeznek vissza, hogy még onnan is tanították őket, ami szuper.

Külön-külön és közösen is aktívak a social média csatornákon, kalkulálnak is a szponzoroktól származó jövedelemmel. De ez is pontos tervezést igényel, hogy mikor tudnak vágni, szöveget írni, posztokat időzíteni stb., így ezek munkafolyamatait is mindig előre meghatározzák.

„Egy ismeretlen helyen könnyű elveszni a sok újdonság között, Priyesh ráadásul nagyon extrovertált, és szüksége van a társas kapcsolatokra. Éppen ezért igyekszünk közösen határidőket szabni az egyes munkáinknak, mivel ez nyomás alá helyez minket, hogy időben elkészüljünk” – avat be minket Orsi.

Utasbiztosítás nélkül egy tapodtat se

Mégha csak pár külföldön eltöltött napról van szó, akkor is érdemes utasbiztosítást kötni – hangzott el az interjú során. Szerencsére Orsi és Priyesh nem sokat betegeskednek, de azért ha gyakran egyik évszakból egy másikba utaznak, az megterhelheti a szervezetet és bizony már belefutottak ételmérgezésbe is. Ezenkívül bármi más miatt is jól jöhet a biztosítás, pl. ha elveszik a csomagjuk vagy egyéb váratlan káresemény történik. Egyszóval: ez nem az a tétel, amit megspórolhatunk.

Ázsia, Dél-Amerika: itt általában még akkor is spórolhatsz, ha nem vagy olyan ügyes

Azon viszont egészen sokat lehet spórolni, ha olyan helyen töltesz el több időt, ahol az élet olcsóbb, mint ott, ahol dolgozol. Így pl. Orsinak és Priyesh-nek Európa nem éppen spórolós hely, itt úgy fogják meg a pénzt, hogyha tudnak, akkor barátoknál szállnak meg, és egyékként pedig, amennyit csak tudnak Európán kívül töltenek. Ázsiában ráadásul az ételek nagyon egészségesek, finomak és megfizethetőek – emeli ki Orsi, akinek személyes kedvence Csiangmaj, egy tartományszékhely Thaiföld északnyugati részén. Azt már látják, hogy Dél-Amerikában is vannak kimondottan olyan helyek, ahol szuper lehet élni huzamosabb ideig, de itt azért néhol a közbiztonság helyzete és a nyelvi akadályok is nehezíthetik a terepet.

Ilyen is van: Digitális nomád vízum

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének friss jelentése szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a digitális nomád vízumot kínáló úticélok száma, amelyek közel fele már legalább egy évre szóló vízumot kínál. „Bárhová megyünk, mindenképp érdemes a beutazás feltételeiről előre tájékozódni. Úgy gondolom, hogy lényegesen egyszerűbb a saját országunkban adózni, mert nagyon időigényes lehet minden költözéskor variálni. Ugyanakkor számos olyan ország van, amely a digitális vízum mellé kedvező adóügyi feltételeket és akár nagyon olcsó szállást is biztosít” – osztja meg Orsi. Ők egyébként Portugáliában telepedtek le Priyesh-vel, így oda fizetnek adót, és onnan fedezik fel a világot. Jellemzően olyan országokba utaznak, ahol nem kell vízumdíjat fizetniük.

Nem való mindenkinek – messze a család, a barátok

Természetesen hiányoznak nekik a családtagjaik és a barátaik is, akik a világ minden táján élnek. Technikailag nincs is otthonuk, a cuccaik nagy része raktárban van. Ráadásul legtöbbször válaszolni sem tudnak a szüleiknek arra a kérdésére, hogy mikor látják őket, hiszen mindez az olcsó repülőjegyek függvénye is. „Főleg akkor nehéz, ha a szeretteink bőrébe bújunk, de egyébként pedig azt gondoljuk, hogy csak egyszer vagyunk fiatalok, és szeretnénk minél többet megismerni a világból, mielőtt letelepedünk” – emeli ki Orsi, és elmondja azt is, hogy bizony az ő listájukon még jó sok felfedezésre váró ország szerepel.