2010-től az EU újraszabályozza az állatok leölésük során való védelméről szóló intézkedéseket. A kíméletes, szakértelemhez kötött tervezettől már sokan féltik a házi disznóölést. Akkor kell félni, ha a hazai jogszabályalkotók újra nem élnek az EU adta lehetőségek meglépésével. Ugyanis az EU lehetőséget ad a kulturális sokszínűséget biztosító kivételekre, ha a tagállam kéri – tájékoztatta szerkesztőségünket Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület Piacépítési programvezetője, és hozzátette, eddig nem éltünk az EU által adott kivételi lehetőségekkel. Szabadkai példákat is hozott erre.
– Fordítási hiba miatt belépésünkkor megszüntették a a kisvágóhidakat, mert a vágóhíd és a vágópont fogalmát nem definiálták megfelelően. Az EU-s szabályozás pedig lehetőséget adott volna a hagyomány és rugalmasság elvén a hagyomány által bizonyított módszerekre, mint ahogy Olaszországban is engedélyezték a fatüzeléses kemencében sült pizza készítését. Magyarország nem kért ilyen kivételeket. Ennek az lett az eredménye, hogy a falusi vendégasztal-szolgáltatók jelenleg nem adhatják fel vendégeik asztalára az otthon levágott állatból készült ételt, csakis a vágóhídon leölt, állatorvos által megvizsgált jószágokból előállítottakat. Vagyis aki az otthon vágott disznóból kínálja a vendégeit, most megsérti a jogszabályt. – A trichinellafertőzöttségre vonatkozó kötelező sertésvizsgálatot a 2075/2055 EK rendelet drága laborvizsgálathoz köti, de 2009. december 31-ig lehetőséget adott arra, hogy a tagállam ezalól kivételt kérjen. Ha kérnénk, és megalkotnánk a vonatkozó szabályozást, akkor kisszámú vágás esetén a helyi állatorvos is végezhetne ilyen vizsgálatot helyben, háznál. A hazai szabályozás nem tette ezt lehetővé, így öt-hat éve a falusi turizmus esetében is illegális a disznóölés, ha a levágott disznó húsát szeretné valaki felkínálni a vendégeinek. Házi vágás esetén csak a magánfogyasztást engedi a hazai szabályozás. Még mindig lehetne kérni ezt a kivételt.
Feketén folytatják?
Szabadkai Andrea azonban nemcsak ezt látja problémásnak a falusi vendéglátás szabályozásában. „A költségvetési hiány kezelésének oltárán a kormány feláldozza azokat a tevékenységeket, amelyek a vidéken élő ezreknek, tízezreknek tették lehetővé jövedelmük legális kiegészítését, a megélhetést” – fogalmaz. A 2010-es adótörvények megszüntetik a falusi vendégasztal adómentességét, illetve az őstermelők SZJA-kedvezményét, azaz megszűnik az évi 800 ezer forintos adókedvezmény a vendéglátási tevékenységre. Ezenfelül pedig nem jár majd a falusi vendégasztal- szolgáltatás utáni 400 ezer forintos adókedvezmény sem. A rendelkezés mintegy 1700, falusi vendéglátással foglalkozó vendégházat érint, amelyek öt százalékát teszik ki a hazai turisztikai piacnak.
2010-től hatályon kívül helyezik a 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről. Ez szabályozta a nyilvántartás módját, definiálta a fogalmat, a tevékenységtípusokat – például falusi vendégasztal-szolgálta4tó. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége ezt a rendelkezést a honlapján olvasható állásfoglalás szerint úgy értelmezi, hogy a rendelet megszűnésével megszűnik az előzetes engedélyeztetési eljárás is, tehát a tevékenység bejelentés nélkül megkezdhető lesz.
Szabadkai Andrea szerint kérdés, hogy a fenti intézkedések miatt megszűnő termelői, szolgáltatói tevékenységek hány új munkanélkülit, segélyre szorulót eredményeznek, és hányan döntenek az illegális folytatás mellett? „Talán a várható következményeket is érdemes lett volna mérlegelni a költségvetés tervezésekor” – hangsúlyozza.
Házi pálinkát a vendégnek!
Az érdekvédelmi szervezetek mindezeket látva nem ülnek ölbe tett kézzel. 34 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és - értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVMEüM- ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát, amelynek célja, hogy több lehetőséget, nagyobb mozgásteret biztosítson a falusi vendégasztal- szolgáltatók számára. Jelenleg az egyeztetések folynak. Az illetékes tárca, az FVM ígérete szerint 2009. év végére elkészülhet az elfogadásra szánt módosító rendelet.
A civil javaslat többek között azt szeretné elérni, hogy a kistermelő alaptermékét ne csak a saját településének kiskereskedelmi és vendéglátóegységei, hanem a megyéjében és a határos megyékben lévő boltok, vendéglátóhelyek számára is értékesíthesse. Ezt még bizonyos termékek esetében kibővítették régiós, valamint budapesti értékesítési lehetőséggel is. Ausztriában például a „helyi” fogalmán sok esetben az egész országot értik.
Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek és a nyers hús semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátóegységbe nem kerülhet be. A módosítási javaslat az, hogy a feldolgozott termékek, így a lekvár, sajt, kolbász és nyers hús, is bekerülhetnének a javaslat szerinti helyi (a megyében és a szomszédos megyékben lévő) boltokba, vendéglátóegységekbe, közétkeztetésbe. Létrejöhetnének az Ausztriában méltán népszerű gazdaboltok, gazdapolcok, megélénkülhetne a gasztroturizmus. További javaslat, hogy a nyers tejet ne csak a településen lévő boltba, vendéglátónak adhassa el a kistermelő, hanem a közétkeztetés számára a régióban is értékesíthesse.
A jövedéki terméknek nyilvánított bor és pálinka termelői értékesítésében is gyökeres változást szeretnének a civilek. Javaslatuk, hogy a kistermelő hetente legfeljebb 200 liter termelői bort és évente legfeljebb 86 liter termelői pálinkát, illetve abból saját maga által termelt vagy gyűjtött, valamint ízesített gyógynövényes tinktúrát értékesíthetne. Eladhatná termelői vásáron, gazdaságában és az általunk kibővítetten értett helyi (régión belüli) vendéglátóegységeknek.
Új fogalomként jelenne meg módosítási javaslatuk alapján a termelői vásár kategória. A jelenlegi, vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget az üzemszerűen működő piacok, vásárcsarnokok szabályozása terén. A termelői vásár formának az engedélyeztetésére, működtetésére és higiéniai követelményeire egy második szintű, egyszerűbb követelményt szabnának meg. Új fogalomként jelenne meg módosítási indítványuk alapján az agóra (köztér) fogalma. Rendezvényekhez, falunapokhoz kapcsolódó, csereberét, kóstoltatást is lehetővé tevő termelői vásárt és forgatagot jelentene.
Kitértek a kemencés kenyér értékesítésének lehetőségére. Jelenleg a tűztérben sütött kenyér nem értékesíthető. Módosítási javaslatuk: a kemencés kenyér értékesíthetővé válna, „Tűztérben sült” felirattal.
„Sajnos a termelői vásárra, agórára, disznóvágásra vonatkozó módosításaink, úgy néz ki, ebbe a módosított kistermelői rendeletbe mégsem kerülhetnek bele. Ezt máshol, az egyéb vonatkozó rendeletekben kell külön módosíttatni” – mondta el Szabadkai Andrea, a rendeletmódosításban aktív szerepet vállaló Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője.
