Az UNESCO által elfogadott 582 objektum közül igen sok található Lengyelországban. Ilyen pl., ami talán a magyar turisták körében nem annyira köztudott tény, az újraépített varsói óváros, amelynek, bár története a XIII. századig nyúlik vissza, jelenlegi formája a második világháború utáni újjáépítéskor alakult ki. A második világháború alatt a földdel egyenlővé tett óvárost Canaletto olasz festő festményei alapján (mivel a terveket is megsemmisítették a fasiszta megszállók) eredeti, középkori várossá építették újjá 1949–63 között. Az UNESCO 1980-ban vette fel a világörökségek közé, mint a hiteles rekonstrukció kiváló példáját.

Az, hogy Krakkó szintén a világörökség listáján található, már közismert a magyar utazók körében. A krakkói óvárost a királyi várral, Wawellel, valamint a valamikori zsidó negyeddel, Kazimierzzel 1978-ban vette fel az UNESCO a listájára, s azóta is egyre szépülnek az eredeti formájában megmaradt műemlékek.

Ugyancsak szerepel a világörökségek közt a gyönyörű reneszánsz város, Zamość, amely várost méltatlanul kevesen látogatják a magyar turisták. Dél-Lengyelországban, tehát Magyarországhoz közel található, s mint a legeredetibb formában reneszánsz stílusban megmaradt várost vette fel az UNESCO a listára az 1580-ban alapított Zamośćiót. Különösen jelentős a 100×100 méteres főtere, amelyet kétemeletes reneszánsz épületek vesznek körül, s itt található az imponálóan kiemelkedő reneszánsz városháza (XVI. század).

Toruń, Kopernikus szülővárosa is felkerült a listára 1997-ben, mint Krakkó és Zamość mellett a legérdekesebb urbanisztikus együttes, amely városi jogait már 1233-ban kapta. A város műemléki központja megőrizte középkori felépítését, területén több száz műemlék található, főleg gótikus és barokk stílusú. A város látképe nem változott a középkortól. Az óváros központjában található Európa egyik legnagyszerűbb középkori polgár épülete, a városháza.

A világörökség listáján olyan műemlékek is szerepelnek, mint a kereszteslovagvár, Malbork, vagy a világhírű Wieliczkai Sóbánya, s a szomorú hírnévre szert tett Auschwitz múzeum.

A fentieken kívül az UNESCO a bioszféra rezervátumok világörökségi listájára hat lengyel nemzeti parkot és egy rezervátumot is felvett. Ezek egyike a lengyelországi Łuknajno tó vidéke, területe 710 ha (a Mazury tavak területén , Mikołajki közelében található a rezervátum) s a területén kb. 1000 néma hattyú tanyázik, de egyébb különleges madárfajták is élnek itt. A rezervátum nem látogatható, csak kívülről, a Mikołajki–Giżycko útvonalról lehet megfigyelni a rezervátumban folyó életet.

Az UNESCO listáján szereplő 6 lengyel nemzeti park közül a Białowieżai Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján, s a bioszféra rezervátumok listáján is szerepel. Ez a legrégebbi nemzeti parkja Lengyelországnak, 1921-ben alapították, területe 4600 ha, s 1977-ben került fel a fenti UNESCO listájára, s a magyarok körében a benne lévő bölények a legismertebbek, de őserdőség, 3500 fajta növény, 250 fajta madár s egyéb ritka állatok teszik a turisták számára különösen vonzóvá a látogatásra kijelölt 71,02 ha területet.