A résztvevők szerint az európaiakat leginkább a kultúra köti össze, emellett sokan hisznek a közösség és a mozgásszabadság összekovácsoló erejében is. A legtöbb magyar a kulturális sokszínűséget, a közösséget és a hazát említette ennél a kérdésnél.

Európa legjelentősebb hozzájárulása a világkultúrához a szavazók szerint a demokrácia, tőle csak kevéssel maradt le a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak ennél a kérdésnél leginkább az emberi jogok nyilatkozata, az olaszoknak pedig a képzőművészet jutott az eszébe, a magyaroknak a könyvnyomtatás után pedig a gőzgép, a golyóstoll és a gyufa.

Összesítésben a legjelentősebb európai épületnek az Eiffel-tornyot tartják a résztvevők, bár a görögök az Akropoliszt, az olaszok a Colosseumot, a franciák pedig a Brandenburgi kaput említették első helyen - tájékoztatta az MTI-t pénteken a Goethe Intézet.

Film kérdésében sokkal nagyobb volt a szórás, de az összesített adatok alapján Roberto Benigni Az élet szép című filmje, Florian Henckel von Donnersmarck A mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete című alkotása lett a három legfontosabb európai film. A magyar résztvevőknél Szabó István Mephistója a nyolcadik helyen végzett.
Az európai irodalom legelragadóbb alakját kereső kérdésnél Cervantes antihőse, Don Quijote vitte el a pálmát, a magyaroknál Faust, a Kis herceg és Anna Karenina volt a három dobogós. A legjelentősebb európai képzőművésznek Leonardo da Vincit választották a felmérésben résztvevők, a második helyen Picasso végzett.

A legjelentősebb európai politikusnak Angela Merkelt és Winston Churchillt választották, bár a franciák Charles de Gaulle-ra, a törökök Atatürkre a legbüszkébbek.

A legnagyobb európai sportoló Novak Djokovic világranglista-első teniszező lett, mivel a szerb szavazók 72 százaléka voksolt rá, így összesítésben is neki jutott az első hely, mögötte Michael Schumacher és Roger Federer végzett. A németeknek Steffi Graf, a magyaroknak Puskás Ferenc és Egerszegi Krisztina a legfontosabb sportoló.

Európa legjobb konyhája a voksolók majdnem fele szerint az olasz, de sok nemzet saját ízeit tartotta a legjobbnak, köztük a portugálok, a spanyolok, a franciák, a görögök és a magyarok is.

Az európai identitás kérdésére a többség azt válaszolta, hogy "ízig-vérig" európainak érzi magát, a sort a franciák vezették 74 százalékkal.

Európa jövőjét a résztvevők többsége "jónak" vagy "nagyon jónak" ítélte meg, a litvánok, a bolgárok és a szerbek kiváltképp derűlátóak e tekintetben. A válság által erősen sújtott országok lakosai azonban nem túl bizakodók, ide tartoznak a spanyolok, a portugálok, a görögök, az olaszok és a magyarok többsége is.

A 22 235 válaszadó 15 százaléka volt német, őket a szerbek követték 9 százalékkal, majd az olaszok (8,6) a franciák (7,7), a magyarok (6,6) és a lengyelek (5,7). A résztvevők többsége a 20 és 40 év közötti korosztály tagja volt.

A felmérés célja, hogy új lendületet adjon az európai identitásról folyó vitának.