A több mint harminc év kihagyás után újjáalakult orosz-magyar régészeti együttműködés keretében magyar régészek és más tudományágak képviselői dolgoztak idén augusztusban Oroszországban, az Urálon túli sztyeppés területen.

Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, aki a térségben múlt héten rendezett magyarságtörténeti konferencia résztvevőjeként járt az ásatás helyszínén, hétfőn az MTI-nek elmondta: a magyar régészcsoport a honfoglalás előtti magyarság szempontjából különösen fontos helyszínen, a Cseljabinszktól mintegy száz kilométerre északra lévő Uelgi-tó melletti ásatáson végzett kutatásokat az Orosz Tudományos Akadémiával együttműködve. A közös munkát mindkét fél rendkívül sikeresnek értékelte, amelyet további együttműködés követhet Oroszország más területein is.

A honfoglalás kori magyarság tárgyi kultúrájának egyik legközelebbi keleti párhuzamai kerültek elő az Uelgi-tó mellett nemrég felfedezett temetőben. A magyarsággal szoros kapcsolatba hozható, ennyire keletre fekvő lelőhely eddig nem volt ismert. A temetőben, úgy tűnik, lovas nomád népesség temetkezett a 8-9. századtól.

Az Uelgi-tó partján az orosz régészek már három éve folytatnak ásatásokat, amelyhez magyar régészek idén csatlakoztak a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjának Őstörténeti Témacsoportja és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke szervezésében.

Idén is több száz, rendkívül fontos lelet került elő a sírokból. Az ásatás eddigi leletei között találhatók aranyozott ezüst rozettás veretek és palmettás díszítésű aranyozott ezüsttárgyak, továbbá jellegzetes szablyák, csüngők, öv- és lószerszám-veretek és lócsontok, illetve kerámiadarabok. Már most is több ezer új tárgy- és csontlelettel gazdagította ez a hatalmas, öthektáros temető a korai magyar történelemre vonatkozó kutatást.

Az ásatásokat többévesre tervezik, amelyben a magyar részvételre továbbra is számít az Orosz Tudományos Akadémia és a Déli-Uráli Állami Egyetem.

Az augusztusban ott dolgozó magyar résztvevőket Türk Attila régész vezette. A csapatban helyet kapott többek között Mende Balázs Gusztáv, csontok vizsgálatára szakosodott antropológus, aki egyúttal genetikai mintavételt is végzett az MTA Bölcsészettudományi Központjának Régészeti Intézetéhez tartozó, általa vezetett Archeogenetikai Laboratórium számára. A magyar régészdelegációban kerámia-specialista és georadaros szakember is volt, a hétfős csapat tagjai a helyszínen hagyományos régészeti feltárást is folytattak orosz kollégáikkal.

Az ásatáson dolgozó magyar delegáció tagjai a múlt héten részt vettek az Orosz Tudományos Akadémia és a Déli-Uráli Állami Egyetem által szervezett nemzetközi tudományos konferencián, amely kifejezetten a honfoglalást megelőző korai magyar történelemről szólt. A konferencia egyik helyszíne éppen az Uelgi-tó közelében folyó ásatás volt.