Az erdő mélyén megbúvó aprócska zsákfaluból, a Zánka feletti Monoszlóról vezet az út a Pángyér-dűlőhöz, ehhez a vulkanikus, ásványokban gazdag, gyengén mészköves, agyagos talajjal megáldott, dombos vidékhez, amelynek adottságairól csak annyit: hivatalosan Magyarország legjobb dűlői közt szerepel, a maximum 400 pontos rendszerben 385 pontot tudva magának (maga mögé utasítva hazánk több nagynevű borvidékét). Itt árválkodott sokáig magára hagyva és az enyészetnek átadva egy hatalmas, mintegy 10 hektárnyi elhanyagolt szőlős és egy 300 éves, romos, düledező borospince.

Vallomás a hegyről

Amikor Liszkay Mihály 1957-ben elhagyta az országot, és világ körüli, kalandos útra indult, gondolta, hogy egyszer valamikor visszatér, azonban azt nem képzelte, hogy ismét magyar földön járva és eljutva a Káli-medence e kies részére, megmászva hegyet-dombot egyszer csak szeme elé kerül egy elhanyagolt szőlős, egy roskadozó, pókhálókkal bélelt, egértanya pincével – és rögvest beleszeret. Kiállt a düledező pinceajtó elé, lenézett maga előtt a tájra, és azt érezte: hazaért. Nem tehetett mást: megvette a romot, a haszontalan szőlőhegyet, és rögvest munkához látott. A tönkrement szőlőt kivágta, a talajt fertőtlenítette, egy méter mélyen megforgatta, megtrágyáztatta, majd négy klasszikus kékszőlő-fajtát – cabernet franc-t, cabernet sauvignon-t, merlot-t és pinot noirt – telepített rá. Bár a kék szőlőt ezen a vidéken csak minisztériumi engedéllyel lehetett telepíteni, kísérletként engedélyezte az állam. Persze a következő időszak nem volt sétagalopp Liszkay Mihály életében, igaz, nem is gondolta, hogy az lesz. Ami csak egy vállalkozás beindítását nehezítheti (bürokrácia, engedélyeztetés, munkaerő-problémák), azzal mind találkozott, azonban a világcsavargó életművészből lett autodidakta borász nem adta fel, sőt a nehézségek még jobban megerősítették abban, folytatni kell, amibe belevágott, mert a siker nem maradhat el.

Borok, díjak, elismerések, újabb tervek

Imádott Pángyér dűlője 2006-ban hozta az első szűz termést. Liszkay Mihály életének első bora, 2006. évi cuvee-je 2008-ban, a 8. páneurópai vörösborversenyen aranyérmes lett, cabernet sauvignonja szintén ugyanebből az évből ezüstérmet kapott, akárcsak cabernet franc-ja. A 9. páneurópai vörösborversenyen pedig 2008-as cabernet franc-ja az aranyérmesek között az „Abszolút Champion” címet is kiérdemelte. A 201i. évi londoni Decanter világborversenyről tételeivel (cabernet franc és cabernet sauvignon) ezüst- és bronzérmet hozott haza.
A kék szőlő visszatelepítése mellett a világutazó még valamibe belevágott, ha már lúd, legyen kövér alapon. 2012. június 1-jével 1800 négyzetméternyi területen megnyitja felépített boros kúriáját. A tipikusan francia Chateaux stílusban épített, eklektikus elemekkel tarkított épület fekvése eszményi: olyan pazar panorámával rendelkezik a teljes Káli-medencére, amilyen sehonnan nem látható. Miközben csend, nyugalom, béke, finoman hajló szőlőtőkék övezik a páratlan kilátást. Az építkezés első része, az apartmanok kialakítása már befejeződött, a második fázis – a wellnessrészleg kialakítása, Széchenyi-terv-támogatással – a napokban ér véget. Lesz egy húszméteres komplex úszómedence a ház alatt, finn szauna, egy 50 négyzetméternyi0 alapterületű barlangszauna. A wellnessrész felett nyolc, ötcsillagos minőséget képviselő apartman várja a borra, csendre, szépségre fogékony vendégeket.

Az életet élni és nem túlélni kell

Rendezvények, gourmet-főzőtanfolyamok, borkóstolók, házi hangversenyek – ez is szerepel a közeljövőben a Liszkay-féle ajánlatban. Hogy mennyire különleges módon épült ez a boros tophely, ahhoz csupán egyetlen adalék: csak a terasz kialakításához 600 m2-nyi süttői mészkőt használtak.
A házigazda borvacsorái a naplemente látványa, valamint különleges tételei mellett még egy ajándékkal szolgálnak: mivel Liszkay világot járt zongorista – ezért vendégeit a bor mellett zenével is kényezteti. A Káli-medencében otthonára talált világfi legnagyobb öröme azonban nem a saját bora, nem is meseszép, tágas, exkluzív otthona, hanem az, hogy fia, Liszkay Ferenc, akit Hollandiába vetett a sors, és ott dolgozik saját internetes vállalkozásában – egyre több időt tölt a Pángyér-dűlő „fogságában”, és segít édesapjának, mert őt is megfogta ez a pazar, csak a toszkán szépséghez hasonlatos táj.
A Pángyér dűlő elárvult szőlője, romos pincéje már a múlté: ma egy többgenerációs topszállás és borkészítő, a legújabb technológiával felszerelt műhely áll a romok helyén. Liszkay Mihály úgy tartja: „Az életet mindig élni, és nem túlélni kell.”(KIEMELÉS) Amióta visszatért Magyarországra, rájött, ha valamit el akar érni – kockáztatni kell, a kitartás is nélkülözhetetlen és a kemény munka sem hiányozhat mindezek mellől. Akkor a siker sosem marad el.