Termékfejlesztés és márkaalkotás: élményelemek világszínvonalon |
Múlt hónapban indult sorozatunkban olyan projekteket mutatunk be, amelyek a turizmus szemszögéből is meghatározó jellegűek. A lassan életre kelő CET után, most az országgyűlés új fogadóépülete a téma. Az itt megvalósuló létesítmények nem csupán a budapestieké lesznek és nem csupán csak a parlamentre és a hozzá kapcsolódó témára korlátozódnak, hiszen ide minden magyar ellátogat egyszer legalább és számos külföldi turista is innen indítja majd városfelfedező vagy országjáró programját. A komplexum pozíciójának köszönhetően tehát bizonyára betöltheti majd egy országos látogatóközpont szerepét is, ezzel is hozzájárulván az országimázs építéshez. |
Brüsszeli és londoni kitekintő
Az évi 450 ezer látogatóra tervezett Európai Parlament Látogatóközpont fantasztikus utazást kínál Európa szívébe, az egyetlen közvetlenül választott európai uniós intézmény központjába, ahol milliók életét befolyásoló döntések születnek. A „Parlamentarium” kategóriájának legmodernebb kiállítóközpontja és a washingtoni Capitolium látogatóközpontja után, a világon a legnagyobb ilyen komplexum: 5400 m², amelyből a kiállítási terület 2890 m²-t foglal el. A magas szintű technológiának és az interaktív kiállításoknak köszönhetően a látogatók izgalmas túrát tehetnek az EU 23 nyelvének bármelyikén. Ennél is fontosabb azonban, hogy a kiállítás bemutatja, milyen hosszú utat járt be Európa, amely túlélt két világháborút, egyesítette a megosztott kontinenst, és amelyet most egy közös politikai eszme kapcsol össze. A létesítményt 21 millió euróból 6 év alatt valósították meg.
A londoni parlamentet most nem is annyira a látogatóközpontja miatt, hanem az ahhoz szervesen kapcsolódó webes felületei és tartalmai miatt érdemes egy kicsit górcső alá venni, hiszem ma már elengedhetetlen, hogy egy jól szerkesztett és élményelemekkel is felvértezett honlap segítse a látogatás tervezését vagy éppen a bejelentkezést. A hivatalos weblap nem politika-orientált, sokkal inkább a betekintést szolgálja: még olyan időpontot is foglalhat az a brit állampolgár, aki saját parlamenti képviselőjével szeretné a házat megismerni. Természetesen, a nem agyonszabályozott biztonsági beléptetésről is olvashatunk éppúgy, mint az épületről magáról. A legizgalmasabb az a virtuális túra, amely kedvcsinálóként avat be az épületegyüttes történetébe és sokszor a színfalak mögötti, napi operatív munkába. Letölthető térkép és számos praktikus tanács segíti a látogatókat. Jó hír, hogy a budapesti honlap is hamarosan megújul: egy teljesen új koncepció és vizuális tervezőmunka révén a kulturált turistafogadás még gördülékenyebben lesz tervezhető és előkészíthető.
Számok és tények: |
Tervező: Tima Zoltán Ybl-díjas építész, Tima Stúdió, KÖZTI Zrt. |
Mi indokolja a nagyberuházást?
A jelenlegi rendszerben, nagy, és erre a célra kialakított fogadóhelyiségek hiányában, a jegyek csak a látogatás napján igényelhetők és csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a szabadban kell várakozni. A csoportok csak előzetes bejelentkezés alapján látogathatják az épületet. Az Országház épületébe komoly biztonsági átvizsgálás után lehet belépni, ami hosszadalmas és bizony kényelmetlenséggel jár. Fizetés a helyszínen készpénzben – magyar forintban –, vagy bankkártyával történhet. Az infrastruktúra hiánya miatt illemhely használatára nincs lehetőség. Az épületben nincs ruhatár, szuvenír bolt, büfé vagy kávézó, és csomagmegőrző nem működik.
Az új elképzelés a „nemzet főterén”
A Steindl-féle eredeti tervezési elképzelés rögzít néhány alapelvet. Az egyik, hogy a Kossuth tér gyakorlatilag három téregységből áll. Vagyis a déli, keleti és az északi rész önmagában is értelmezhető, de azért fontos a megfelelő összekötetés, vagyis "köszönőviszonyban" kell egymással lenniük. A másik ilyen elv, hogy mivel a Kossuth tér legfontosabb eleme az ország emblematikus épülete, maga a Parlament, ezért fontos annak vizuális, történelmi jelentőségű hangsúlyozása.
A helyszínén, az Országgyűlés északi oldalán, már befejeződött a régészeti feltárás, ehhez volt szükség a fák kivágására és a Károlyi-szobor eltávolítására, és javában folynak az építkezést megelőző közműáthelyezések is. A látogatóközpont kettős lejárata a Szalai utca tengelyében nyílik majd a város és a Duna irányába, míg a 600 férőhelyes, háromszintes mélygarázs a Balassi Bálint utca és a rakpart felől lesz megközelíthető; a komplexumhoz nem készül föld feletti építmény. A Steindl Imre Program keretében megvalósuló központból alagutak vezetnek majd az épületbe. Örömteli hír az is, hogy a téren autóközlekedés gyakorlatilag nem lesz és a villamos-pálya a déli térrészen kijjebb, az 1945 előtti nyomvonalra kerül, és van olyan elképzelés is, miszerint egyes szakaszai füvesek lesznek. A rekonstrukciót követően a parlament épülete a Duna felől is végre körbejárhatóvá válik.
A látogatóközpontban többek között kávézó, időszaki kiállítótér és ajándékbolt kap helyet, innen a közönség a Parlament belső udvara alatt kialakított országgyűlési múzeumba érkezik, amelynek vízszintes üvegtetején keresztül az épület impozáns udvari homlokzata is látható lesz. Az Országház létrejötte óta mindig csak egyes részek kaptak újabb arculatot, a teljes Kossuth tér sosem újult meg, a látogatóközpont tengelyébe kerül múzeumhajóként a Lajta monitor, délebbre pedig a menetrend szerinti BKK hajók számára hoznak létre kikötőt. Ezzel párhuzamosan az alsó rakpart mindkét oldala gyalogos felületté válik, és a Garibaldi utcai autós felhajtó megszűnik. Megmarad a Kossuth tér hármas osztata: a két oldalon parkosított felülettel, középen pedig burkolattal és egy 30 méteres árbocra helyezett lobogóval. Ha minden a tervek szerint alakul, 2014-re befejeződnek a munkálatok, s régi pompájában, de új, 21. századi, a felszín alatti létesítményekkel gazdagodva nyílik meg újra a Parlament előtti Kossuth tér teljes pompájában.