Megjegyezték, hogy a II. János Pál pápa által 1992. augusztus 28-án bazilika rangra emelt, Aradtól mintegy 30 kilométerre keletre fekvő erdélyi máriaradnai barokk kegytemplom és a mellette lévő kolostor "katasztrofális állapotban van".

A ferencesek a rendszerváltozás után visszavették az ingatlant, de létszámproblémák miatt egy évtizede átadták a kegyhely gondozását a temesvári püspökségnek, ahol a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonuknak érzik a kegyhelyet. Ortodoxok is látogatják, akik nem miséznek benne, de énekelnek, imádkoznak - tették hozzá.

Mint írták, az Itáliából származó, egy tűzvészt csodás körülmények között túlélő kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mintegy harminc kilogramm ezüst felhasználásával. A Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek.

A bíboros, érsek, aki korában három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét a kegykép közelében.

A kommunista évtizedeket átvészelő búcsújáróhelyen II. János Pál pápa boldoggá avatása alkalmából a lengyel pápa egészalakos, 2,4 méter magas szobrát helyezték el.

Máriaradnát évente csaknem százezer zarándok keresi fel, 15-20 százalékuk Magyarországról, leginkább Békés megyéből érkezik.