Matolcsy György volt gazdasági miniszter előadásában az ország jelenlegi gazdasági helyzetét értékelte. Kijelentette, hogy a magyar gazdaság minden mutatóját tekintve „döbbenetes zuhanást mutat az utóbbi nyolc év során”. Matolcsy szerint csak jövőre érjük el a mélypontot. Versenyképességi indexünk alapján hat év alatt a világranglista 29. helyéről a 62.-re zuhantunk vissza, ráadásul amire még nem volt példa frissen csatlakozott uniós országok körében: csatlakozásunk óta még távolodtunk is az unió átlagos fejlettségétől. A turisztikai versenyképesség szempontjából a 33.-ról a 48. helyre estünk vissza az utóbbi egy évben.
A kulcs a foglalkoztatás
A helyzetértékelés után a volt gazdasági miniszter a Fidesz kérésére 75 közgazdász megkérdezése alapján összeállított Jövőkép című tanulmány legfőbb megállapításait ismertette. Véleménye szerint elsőként jövőképre, nemzetstratégiára, majd jó gazdaságpolitikára van szüksége az országnak. Kifejtette, hogy a Széchenyi-terv volt az utóbbi húsz év legsikeresebb gazdaságfejlesztési programja Magyarországon, ennek pedig legsikeresebb része az egészségturisztikai program. Hangsúlyozta, hogy a válságból való kilábalás a foglalkoztatás bővítése révén érhető el a legkönnyebben. Csehországban ugyanakkora lakosság mellett egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk. A magyar munkaerő 20 százaléka azonban a globális munkamegosztásban való részvételre alkalmatlan, mivel nincs piacképes szaktudása. Őket is integrálni kell a munkaerőpiacra, ebben segíthet a turizmus. Kreatív, innovatív iparágak támogatásával további új munkahelyek teremthetők. Ilyen ágazat az egészségipar, illetve ennek kiemelt részterülete, az egészségturizmus. Matolcsy szerint az új gazdaságfejlesztési program középpontjába az egészségipart kell állítani. Ennek elérése érdekében meg kell változtatni a közgazdasági szabályozást, alacsonyabb adókulcsokat kell bevezetni, különösen preferálni érdemes a turizmust. Az oktatást is kiemelt szerephez kell juttatni, hogy felvehessük a versenyt a vezető konkurensekkel, Ausztriával, Svájccal.
Egészségturizmus a ROP-okban
Mosonyi Balázs, a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságának főigazgatója az utóbbi két év során uniós források felhasználásával indult fejlesztéseit foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a turizmus, azon belül is az egészségturizmus kiemelt szerepet kapott a ROP-okban. A hatóság a koncentrált, nemzetközileg is jelentős léptékű fejlesztések támogatása mellett tette le a voksát. Elismerte, hogy sok konfliktus származott abból, hogy „nem voltak túl szélesre tárva a kapuk”. A támogatott egészségturisztikai fejlesztések az egészségturisztikai stratégiában nevesített kiemelt helyszíneken valósulnak meg. A sikeres pályázók kiválasztásánál a hatékonyság és a versenyképesség is szempont volt, a helyi igények kielégítését nem támogatták. Mosonyi elismerte, hogy a pályáztatás a vártnál lassabban haladt, és 3–4 évvel el vannak maradva az ideálistól. Az összes megítélt támogatási összeg 14,1 milliárd forint, amelynek révén összesen 33,3 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg. A támogatási arány 20–50%-os. A legtöbb támogatás a Dél-Alföldre jutott, de az átlagosnál nagyobb volt a támogatási arány az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. A Nyugat- Dunántúlnak és a Közép-Dunántúlnak a ROP keretében egészségturisztikai fejlesztésekre ugyan kevesebb jutott, azonban kormánydöntés értelmében a 30%-os támogatási aránnyal komoly fejlesztések indulhattak el Hévízen, Bükfürdőn és Zalakaroson. A hévízi pályázat mintaként szolgálhat minden pályázó számára. A szálláshely-fejlesztési pályázatokról szólva elmondta, hogy tavaly ősszel ugyan megszülettek a támogatási döntések, de sok beruházónak nehéz banki hitelhez jutnia. Eddig 12 milliárd forint lett lekötve ezen a jogcímen. 30 milliárd forint 100 milliárdos beruházást indukált. Júniusban és júliusban új pályázatok indulnak attrakció- és szálláshelyfejlesztésre.
Az állam szerepét kellene tisztázni
Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója érdekes, néhány alapvető problémát érintő gondolattal kezdte előadását. Kiemelte, hogy ma a helyi önkormányzatok 251 jogcímen kapnak állami támogatást, ezzel szemben húszévi demokrácia után sem egyértelmű, melyek az állam feladatai. A Széchenyi-terv tanulságaival kapcsolatban elmondta, hogy a vizsgált beruházások esetében a gazdasági társaságoknak csupán 6%-a lépte túl a támogatási keretet a beruházás során, az önkormányzatok viszont sokkal többel. Az biztos, hogy a hétéves megtérülési idő a fürdők többségénél alul lett tervezve. Az ÁSZ tavaly a 2002–2006 közötti időszakot vizsgálta, azóta – ismerte el – általánosságban javult a helyzet. Nem szerencsés, hogy a turizmus irányítása kétévente más tárcához kerül, ami rengeteg többletköltséggel jár. Az sem jó, hogy a turizmustörvényt visszavonták, nem került a parlament elé. Javasolta, hogy a vesztes pályázók kapjanak alapos információt, részletes visszajelzést arról, miért nem nyertek.
Építsünk a nálunk végzett külföldi orvosokra!
Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturisztikai Marketing Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy 1300 külföldi diák tanul ma Magyarországon orvosnak, és 34 000 német orvos végzett nálunk az évtizedek során. Őket kellene bevonni gyógykezeléseink népszerűsítésébe, újra el kellene hívni őket ide, nézzék meg, mennyit fejlődtünk, milyen szolgáltatásokat nyújtunk most. Másrészt a fiatalokkal kell megszerettetnünk a fürdőkultúrát. Erre jó eszközök az olyan különlegességek, mint a budapesti Cinetrip fürdőmoziprogram. Újra kell gondolni a minősítési rendszert, rá kell erősíteni a szakmai és a nyelvi képzésre, és szükség van megbízható statisztikákra is.
Sikeres volt a Vizek éve kampány
Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy 385 magyar településen működik termál- vagy gyógyfürdő. 55 gyógyhotelünk mellett 81 wellness-szálloda is működik, a szállodai vendégéjszakák 31%-a ezeken a helyeken bonyolódik. Róna kiemelte, hogy nagyon sikeresnek bizonyult múlt évi Vizek éve kampány – 27%-os ismertséget ért el a teljes lakosság körében, ami minden korábbinál jobb eredmény. 2008 sikeres év volt, egészen szeptemberig jól alakultak az adatok. A wellness-szállodákban 15%-kal nőtt tavaly a vendégéjszakák száma. Főleg a távoli piacokról és az üzleti szegmensben érezhető idén a visszaesés, így idén a közeli piacokon tart forgalomélénkítő kampányt a társaság, ezért indult a Budapest Summer Adventure kampány. Új egészségturisztikai weboldallal és új piacspecifikus kiadványokkal, buszos marketingalappal segíti a szakmát az MT Zrt. Hammer Teréz, a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány titkárságvezetője kiemelte, hogy az üdülési csekkek 71%-át szálláshelyeken váltják be a magyarok, közlekedésre, kultúrára, vendéglátásra, utazásszervezésre csupán 4-6%-át fordítják. 2008-ban 41 milliárd forint volt az üdülésicsekk-forgalom, az idén az első öt hónap során is 30%-kal nőtt az értékesített mennyiség – bár ennek egy része az adóváltozások miatt előrehozott vásárlás.
Lassan formálódik az uniós szabályozás
Medgyaszai Melindától, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárától a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások tervezett európai uniós szabályozásáról hallhattunk. Az új irányelvtervezettel eddig 17 alkalommal foglalkozott az Európa Tanács. Rengeteg ellentétes érdek ütközik, alapvető gond, hogy még a kórházi ellátás definíciója sem egyértelmű. Magyarország álláspontja, hogy a közfinanszírozott és a nem közfinanszírozott ellátásokat el kell különíteni, és fontos figyelembe venni, hogy az esélyegyenlőség elve ne sérüljön, és ne növelje a külföldi fizetős vendég a hazai várólistát. Jelenleg ugyanis az uniós polgárok egy százaléka vesz igénybe más tagországban orvosi ellátást, elsősorban azok, akik jó anyagi háttérrel és megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek. A tervezet jelentősen átalakult attól függően, hogy melyik tagország adta az uniós elnökséget. Az idei francia elnökség alatt is változott a tervezet, nemzeti kapcsolattartók kijelöléséről is szó van benne immár. Most a tagállamokra bíznák a külföldi betegek gyógykezelésének engedélyezését. Az orvosi beutalás szükségességét elfogadja a legtöbb tagország, de például Franciaországban nincsenek háziorvosok, míg Nagy-Britanniában élet-halál urai.
Célkeresztben a gyógyturista
Mezősi Csilla, a Magyar Turizmus Zrt. korábbi berlini képviselője kiemelte, hogy az orvosi turizmus óriási piac, különösen Latin-Amerikában és Ázsiában, a legnagyobb küldőterület az USA. Az egészségügyi turizmus 2006-ban 40 milliárd dolláros forgalmat ért el, 2012-re már 100 milliárdos bevételt prognosztizálnak a szakértők. Az amerikaiak jönnének Európába, de alig tudnak rólunk valamit. Mezősi emlékeztetett arra is, hogy Németországban az egészségipar súlya megegyezik az autóiparéval. Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban az állami egészségbiztosítók finanszírozzák a betegek anyaországbeli gógyfürdőkúráját. Mezősi szerint nem a német egészségpénztárakat kell megkeresni, hanem a végfelhasználót kell megcélozni. Az ITB-re elkészült új kiadvány, amelyben tanácsokat adunk a német utazni vágyóknak, milyen jogcímre hivatkozzanak, ha hozzánk akarnak jönni fürdőkúrára. A német biztosító tudja ezt finanszírozni, ha az ügyfele kéri, és az adott fürdő elismert gyógyhelyminősítéssel rendelkezik.
Megdöbbentő, hogy egy felmérés szerint a gyógyturisták mindennel (szállás, étkezés, programok) elégedettek nálunk, kivéve az orvosi kezelést. Szolgáltatásorientáltabbnak kell lenni, nem lehet néhány perc alatt diagnózist felállítani, adatokat egyeztetni, kúrát javasolni és még el is beszélgetni a német pácienssel, pedig általában csak ennyi idő jut egy-egy betegre. Mezősi Csilla szerint a magyar fogorvosok sikersztorijából kellene tanulnia a többi magyar orvosnak is.
Kovacsics Imre, SHH Zrt. elnök-vezérigazgatója záróbeszédében kiemelte, hogy érvekkel alátámasztva kell a szakmának elmondania elgondolásait és javaslatait a döntéshozóknak, hogy ne csak 50 éves múltja, hanem 50 éves jövője is legyen a magyar fürdőkultúrának. Hozzátette, hogy a konferenciát hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, és reméli, hogy haszna a következő években megmutatkozik a hazai egészségturizmus fellendülésében.
