Erdély déli felének megismerését nem sokkal a határ után, már Aradon kezdheti az ember. A város főutcáját, amely bővelkedik patinás épületekben, éppen felújítják. Érdemes sétát tenni a főtér szépen felújított palotái között, hiszen számos szemet gyönyörködtető szecessziós épületet találni, kiemelkedő közülük az 1913-ban épült Kultúrpalota, amely a Történeti Múzeumnak ad otthont. A magyarság számára Arad minden látnivalója mellett elsősorban tragikus emlékű hely, ahová fejet hajtani jönnek honfi társaink a magyar szabadságharc 13 hős tábornoka előtt, akiket 1849. október 6-án végeztek itt ki a Habsburgok felségsértés címén. A modern emlékmű, amelyet a vár mellől a város szélére, egy félreeső sporttelep mellé költöztettek, sajnos nem állít méltó emléket a vértanúknak. Sokkal inkább a tavaly átadott kis dísztér, amelyen a kommunista időkben indexen volt aradi Szabadság-szobor magasodik, Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel a hős szabadságharcosok emlékére. A terecskét a Megbékélés Emlékparkja névre keresztelték, de nem a Habsburg– magyar „fegyverletételt”, hanem a román–magyar megbékélést jelképezi. A magyar szabadságszoborral szemben a 2008-as román diadalív áll, amelyen egy Kossuth Lajost ábrázoló dombormű is látható.
Továbbhaladva délkelet felé Erdély talán legimpozánsabb várkastélyát, Vajdahunyad (Hunedoara) várát kereshetjük fel. A vár szép és fenséges, de lelombozó, posztindusztriális környezetben áll. Ez azonban szerencsére semmit sem von le az értékéből. A várak királyát, ahogy Mikszáth nevezte az épületet, Hunyadi János építtette ki lovagvárrá, és az idők során számos katasztrófa után többször újjáépült gótikus, reneszánsz és neogótikus elemekkel. Az óriási épületegyüttes jó állapotban van, és folyamatos felújítás alatt áll.
A közeli Algyógyfürdő (Geogaiu Bai) csodás fekvésű, jó levegőjű fürdővároska. Négycsillagos szállodája, a Germisara kényelmes, modern szobákkal rendelkezik, és ízületi bántalmakra alkalmas gyógyvize, valamint wellnessrészlege és kisebb uszodája a hazai egészségturisztikai szolgáltatásokhoz szokott vendégek igényeit is kielégíti.
Római vízvezetékből templomot
Gyulafehérvár (Alba Iulia) irányába tartva a Hátszegimedencében érdemes megállni Erdély két legidősebb templománál. Őraljaboldogfalva református templomát a 13. század végén építették, különlegessége, hogy falait 16. századi olasz mesterek freskói díszítik. A kulcsot a szomszédos házból kell elkérni. A demsusi Szent Miklós-templom Erdély egyik legkülönlegesebb egyházi műemléke. A legrégibb és ma is használt ortodox templom Romániában, amely a 13. században épült. Az UNESCO világörökségi javaslati listáján szereplő templomnak nemcsak az alaprajza különleges, hanem az anyaga is, építéséhez a közeli Várhelyről származó (Ulpia Traiana) feliratos római sírköveket, vízvezeték töredékeit, márványt és téglát használtak föl. A látogatók kedvencei a szentélyt borító tetőre ültetett kőoroszlánok. A templom környezete – a kis sírkert, a libákkal teli pagony és a bégetéstől hangos domboldalak – is bájos.
Gyulafehérvár történelmi magjának rendezettsége, sőt birodalmi pompája sok turistát meglephet. A város központja 1991 óta szerepel a világörökség javaslati listáján. A 13. században épült érseki székesegyház Hunyadi János és László sírjait őrzi. A templom mellett terül el a püspöki palota, amelynek stílusában keverednek a reneszánsz és barokk elemek, és a tér másik felén a 20. század elején épült ortodox székesegyház emelkedik a híres târgovistei templom mintájára. Tovább sétálva szép és monumentális épületekhez érünk: a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma gazdag román történeti kiállítással, vele szemben, a volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét. 1918-ban itt mondták ki Erdély egyesülését Romániával.
Szecessziós wellnessz
Erdélyben alig kétórás autózással szinte mindenütt történelmi időket megélt városokba botlunk. Ilyen a következő állomás is, Nagyszeben. Az erdélyi szászok egykori kulturális és kereskedelmi központja lakosságának már csak 3 százaléka német anyanyelvű, a székesegyházban mindenesetre az idősebb hölgyektől német szót lehet hallani. A Szászföld középkori hangulatú fővárosa takarosságával mindig is kiemelkedett a környék városai közül és azzal, hogy 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, még több lehetőséget kapott a fejlődésre. Főterét macskakővel szépen felújították, amely jól illeszkedik a restaurált árkádos középkori házakhoz.
Szeben határában fekszik Románia legnagyobb skanzenje, amelyet páratlan gazdagsága, egyedi fekvése és hatalmas, búbos tetejű fa- és kőházai miatt feltétlenül érdemes felkeresni. Az Astra falumúzeum közel 100 hektáron nyúlik el, és egy 16 hektáros tó is található a területén, partján vízimalmok sokaságával. A szabadtéri múzeumban 340 falusi házat állítottak ki az ország különböző tájairól. Rengeteg malmot, csodálatos szobabelsőket láthatunk, és több mint 35 ezer tárgy szemlélteti a paraszti élet foglalatosságait, többek között bepillantást nyerhetünk a méhészet és a tökmagolajütés rejtelmeibe.
Nagyszebentől 15 kilométerre fekszik Vízakna (Ocna Sibiului), amely a híres szovátai Medve-tóhoz hasonló, meleg és sós vizű tavaknak ad otthont. A víz többek között ízületi és nőgyógyászati panaszokra alkalmazható, gyógyhatásának kiaknázására a múlt század elején építettek fürdőt szecessziós stílusban. A régi épületegyüttest csodásan felújították. Eredeti formájában látható lenyűgöző díszítésű, kupolás gyógymedencéje és organikus formákat követő, pasztellszínűre festett homlokzata. Helyet kapott benne egy konferenciaterem, egy négycsillagos wellnesshotel is megnyitott a szomszédban.
Királyi és parasztvárak
A Fogarasi-havasok lábánál keletre, Brassó felé tartva a Barcaság három csodálatos várat, illetve kastélyt rejt. Törcsváron (Bran) található a 100 méter magas hegyre épült híres várkastély, amely messziről még tekintélyparancsoló, sőt vészjósló képet mutat, belső udvarára érve azonban talán Közép-Kelet-Európa legtüneményesebb és legotthonosabb várkastélyába csöppen az ember. A középkori jellegét megőrző várat Nagy Lajos király 1377-ben építtette a havasalföldi román vajdák betörései ellen, a törcsvári szoros védelmére. Apró belső udvarán csodálatos reneszánsz kút áll. Lépcsős útvesztői, termeinek szövevényes elrendezése, romantikus beugrói, alacsony belmagasságú, apró, dongaboltozatos szobái, népies cserépkályhái, tapasztott kemencéi ámulatba ejtik a vendéget. A kastély és a parasztház ötvözetének érzetét adó, 57 helyiségből álló építmény Mária román királynő ízlésvilágát tükrözi. 1918-ban, miután a települést Romániához csatolták, a királyi család nyári lakjaként szolgált Törcsvár. Mária lánya, a poétikus szépségű Ilona 1947-ig használta a kastélyt, amely a háború után, a szocialista időkben múzeumként működött. 2006 tavaszán ismét visszaszállt a Habsburgokra, Ilona gyermekeire, a közelmúltban teljesen restaurálták, jelenleg a román királyi család emléktárgyaiból rendezett állandó kiállításnak ad otthont.
A Romániában turistacsalogatóként Drakula kastélyának nevezett erődnek csak annyi köze van a havasalföldi vajdához, a szadista hajlamú, Vlad Tepeshez, hogy az egy-két éjszakát tölthetett itt Brassó környéki portyái alkalmával, mielőtt Mátyás király Visegrádon tömlöcbe vetette.
Erdély legnagyobb parasztvára, a 15. században ötméteres vastagságú falakkal épült Barcarozsnyói (Rasnov) vár télen nem látogatható, de nyáron kedvelt turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar csodás középkori képet mutat, és egyik épületében kiállítást is berendeztek.
A barcasági vártúra legpompásabb ékköve kétségtelenül a szinajai (Sinaia) Peles-kastély. A mesés hegyvidéki környezet és a kristálytiszta levegő akkor a királyokat, ma a síelőket vonzza, ez az ország legelitebb sí- és üdülőparadicsoma. A kastély I. Hohenzollern Károly román király nyári rezidenciájaként épült 1883-ban. A díszes főépület romantikus jellegű, eklektikus stílusú, gótikus elemekkel. Korának legmodernebb épülete volt Románia területén hideg-meleg vezetékes vízzel, árammal, porszívóval, telefonnal. 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van, mozitermét Gustav Klimt, a szecesszió királya díszítette. A kastély különlegessége a 14–17. századokból származó 400 darabos fegyvergyűjtemény és a pazar intarziákkal burkolt és ólomüveggel fedett belső fogadóterem. A ház berendezése teljesen épen maradt, benne a régi lakók összes használati tárgyaival, amely a királyi életvitelt és fényűzést rendkívüli részletességgel tárja a látogatók elé.
Világörökségek, topborok
A Barcaság fővárosa, a Cenk-hegy lábánál megbúvó Brassó számos kötelező látnivalót kínál: a város fölé magasodó Fellegvárat, a gótikus eredetű, barokk elemekkel bővült városházát és Románia legnagyobb templomát, az európai gótika legkeletebbre fekvő alkotását, a Fekete Templomot, amely arról kapta a nevét, hogy egy 17. századi tűzvész után sokáig koromtól feketén meredezett. A város határában tavaly nyitott meg Brassó első, nemzetközi márkához tartozó szállodája, a négycsillagos, 113 szobás Ramada. Brassótól hazafelé tartva vétek lenne kihagyni Segesvárt. A világörökség részét képező segesvári történelmi városmagban mintha a középkor elevenedne meg. A szász építészeti remekeket, a házakat és a kis tereket folyamatosan újítják fel. Segesvár után, érdemes kitérőt tenni Berethalomra. A falucska 15. századi erődtemplomának értékét Europa Nostra-díjjal és UNESCO-védettséggel ismerték el.
A határ előtt megéri megállni Arad-hegyalján, a ménesi borvidéken fekvő Ópáloson (Paulis). Itt készítette az első vörös aszút a Grassalkovich család, ma pedig 62 hektáron műveli itt szőlőjét az 1999-ben alapított Wine Princess pincészet tulajdonosa, dr. Balla Géza. Az erdélyi sztárborász borturizmusra alakította ki pincészetét, ahol borkóstolókat, borvacsorákat rendez, és a vendégeket szállással várja.