Hermann György, szállodaipari szakértő

„Válság van a világban, és a magyar turizmus helyzete tükrözi a világ gazdaságának, illetve az ország gazdaságának az állapotát. Ezzel azonban számolni lehetett, sőt kellett is korábban. Egyedül csak a válság mértéke nem volt előre látható. Véleményem szerint a negatív trend az idén folytatódik a magyar turizmusban: tavaly 9%-os volt a vendégéjszakák visszaesése, remélhetően az idei évben ez valamelyest javulni fog. Az arányok viszont változhatnak: a külföldi vendégforgalom esetében kisebb, a belföldinél nagyobb mértékű lesz a forgalomkiesés, mivel Nyugat-Európában már oldódik a válság okozta sokk. Óva intem azonban azokat a szállodásokat, akik a kényszerű költségmegszorítások idején esetleg túlzott létszámcsökkentéssel próbálnak úrra lenni a helyzeten. Ez könnyen visszaüthet, hiszen a kevesebb vendég magasabb színvonalat vár el, ezt kisebb létszámmal nehezebb elérni. Ráadásul nem szabad, hogy a személyzeten látsszon, hogy pánikban, bizonytalanságban van. Pozitív kisugárzást kell, hogy mutassanak. A menedzsereken sok múlik: innovációval, rugalmassággal, a személyzet jobb motiválásával még egy nehéz helyzetben is sikeresen vezethetik a szállodájukat. Számomra hihetetlen, hogy még manapság is rengeteg visszás helyzettel találkozom, például amikor nem köszön egy budapesti ötcsillagos szálloda bejáratánál álló alkalmazottak közül egyik sem, vagy amikor egy szintén ötcsillagos wellness hotelben a fürdőszobai törölközőket több napon át nem cserélik. Takarékoskodni természetesen kell, de ebből a vendégnek semmit nem szabad éreznie. Az esetleg elmaradó felújításokat is lehet úgy kommunikálni, hogy a vendég érezze, az ő érdekei a legfontosabbak.”

Szikora Gyula, a Jonathermál Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke

„A 2009-es évet a gazdasági válság miatt pesszimizmussal várták a turizmus szereplői. Ez a várakozás beigazolódott. Különösen a kereskedelmi szálláshelyeken volt tapasztalható számottevő viszszaesés, elsősorban a külföldi vendégek elmaradása miatt. Azokat a szállodákat, ahol a fejlesztésre felvett hitelek miatt komoly adósságszolgálat is van, ez a helyzet az ellehetetlenülés határára sodorta. Érzékenyen érintette a rendezvényszervezőket is a céges rendezvények jelentős visszaesése. Ezeket nem volt képes ellensúlyozni az élénkebb belföldi turizmus. A turisztikai szolgáltatókat érzékenyen érintette az áfakulcs változása. A kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsának két százalékpontos csökkenése pozitív volt, minden más területen hátrányosan érintette a turizmus szereplőit. Azok a szolgáltatók, akik jó ár-érték arányban széles palettán színes szolgáltatásokat nyújtottak, állták a sarat. A 2010-es évet túl kell élni. A kormányzati megszorítások súlyosabban érintik a turizmust, mint az előző évben, és esély sincs, hogy erre az évre pozitívan ható jogszabályi döntések szülessenek. A 2010-es év turizmusára ráveti árnyékát az üdülési csekk megadóztatása, a gyógyfürdők esetében az OEP-támogatások keretösszegének jelentős csökkenése, valamint az üzemanyagárak jelentős változása. A Cafeteria-rendszer megnyirbálása szintén károsan hat. Mégis bízom abban, hogy a 2009. év sikeres szlogenje, az: „Itthon láss csodát!” hatással lesz mindenkire a jövőben is.”

Molnár László, az EconoConsult Kft. ügyvezetője

„A turizmus teljesítményromlásának külső és belső okai vannak. Kínálatunk leértékelődött, az árelőny dominál, és nem az értékeinkre helyezzük a hangsúlyt. Az eredmények alakulásában jelentős szerepe van a tanácsadás minőségének és a megbízók tudatos vagy éppen a sematikusságot támogató magatartásának is. A változáshoz gyökeres szemléletváltásra van szükség.

Mivel fejlesztéseink támogatáscentrikussá váltak, 2010-ben új alapokra kell helyezni a turizmus tervezésének rendszerét. Első lépésként ki kell jelölni azokat a területeket, amelyeken nemzetközi versenyképességű, egyedi és komplex turisztikai termékek jöhetnek létre, a vendégigényeket maximálisan kielégítő infrastruktúrával. Ezek hatékony megvalósítására kellene fókuszálnia a támogatási rendszernek. Fontos, hogy a fejlesztendő magterületek, a támogatott projektek kiválasztására gondosan megalapozott szakmai szempontok és ne egyéb – például politikai – érdekek miatt kerüljön sor. A pályázatok alapját a magas színvonalon kidolgozott projektek kell, hogy alkossák. A pályázati rendszer előkészítésébe, illetve a pályázatok értékelési folyamatába is célszerű bevonni a szakmában tapasztalt, független tanácsadókat. 2010 feladata lehet egy tanácsadói minősítési rendszer kialakítása, amelynek lényege, hogy az ország versenyképességét megalapozó stratégiák, projektek, pályázatok szakmai kidolgozását és értékelését csak minősített tanácsadók végezhessék.”