"Nem készültem tudatosan a könyv kiadására. Egyszerűen csak megéreztem, hogy az, amit ott látunk, az építkezéssel el fog tűnni, ezért kezdtem el fotózni" - mondta a művész az MTI-nek. Hozzátette: munkájával később egy olyan "vizuális bank" létrehozását tűzte ki célul, amely amellett, hogy bevételi forrást jelent, egyfajta örökség az utókor számára.

Marsalkó Péter hat év alatt mintegy 1500 fotót készített a gyár épületeiről, műemlékeiről, képzőművészeti alkotásairól, a dolgozókról és munkájukról. Ebből választotta ki Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas festőművész azt a 250-et, amelyet az ezer példányban, most megjelent magyar, angol és német nyelvű könyv 200 oldalán láthat a nagyközönség.
A fotóművész megjegyezte: a kiadványt mindazoknak ajánlja, akik szeretnék megérezni, megmutatni Pécs hatalmas erejét, dinamizmusát, és azt, amit a Zsolnay jelent a városnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Pécs tele van felfedezésre váró értékekkel, titkokkal, és ezeknek ő csak a felszínét érintette a könyvével.

Kovács Orsolya művészettörténész azt hangsúlyozta, hogy eredeti állapotában Marsalkó Péter képein láthatók utoljára a Zsolnay gyár XIX. századi "költői és melankolikus" díszkertjének legfontosabb részletei.
A kiadványt művésznaplónak, kordokumentumnak nevezte, melynek készítője engedte, hogy elragadják érzelmei. Úgy vélte: a képek bátrak, alkotójuk többnyire elmerül a részletekben, de nagyobb egységeket is megjelenít, "érzékeltetve a Zsolnay sokrétűségét, a környezet és a tárgyak színességét".

Páva Zsolt (Fidesz), Pécs polgármestere a könyvbemutatón Marsalkó Pétert méltatva hangoztatta, hogy ő egy igazi pécsi polgár, aki mindig hűséges volt Pécshez, s ezt a városról, annak környékéről készült képeivel is bizonyította, bizonyítja.

A politikus szólt arról is, hogy Pécsnek fontosak az igazi polgári életvitel mintái. Ilyet képvisel a Zsolnay, amelyre büszke a város, ezért is igyekszik az egész világon ismertté tenni.
A Marsalkó Péter által dokumentált Zsolnay porcelánmanufaktúra területén alakították ki az elmúlt két évben a Zsolnay Kulturális Negyedet. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében több mint 11 milliárd forintból megvalósult beruházás Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója volt, eredményként 5 hektáron Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre.

A kivitelezés részeként a XIX. századi magyar iparművészet kibontakozásában és Pécs modernkori városfejlődésében meghatározó jelentőségű Zsolnay manufaktúrát átköltöztették a negyed keleti részébe, a megüresedett épületeket átépítették, felújították.