A folyamatról dr. Gyenizse Dorottya, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Főosztályának szakmai jogi szabályozásért felelős szakértője számolt be az Idegenforgalmi és Utazási Jogászok Nemzetközi Fórumának (IFTTA) szeptemberi éves konferenciáján Máltán.
Az irányelv felülvizsgálata a következő kérdésekre terjed ki:
Egyik alapvető kérdés az utazási csomag fogalmának újraértelmezése, valamint a szabályozás alá eső vállalkozások köre. A vita során felmerült, hogy utazási csomagnak számítson-e ezentúl a több komponensből álló, de 24 óránál rövidebb ideig tartó ajánlat, mit tartalmazzon az inkluzív ár, vagy pontosan mi tekinthető egyéb szolgáltatásnak.
Az internet és a fapados légitársaságok térhódításának következtében újfajta, úgynevezett dinamikus utazási csomagok és értékesítési technikák terjedtek el. A gyakorlatban ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az utas egy összefüggő folyamatban keressen és foglaljon repülőjegyet és szállást az integrált adatbázisból. Mivel a csomag komponensei külön is értékesíthetők, így egyes interneten értékesítő cégek nemcsak kibújhatnak a szabályozás alól, de tisztességtelen versenyt is folytatnak. Az easyjet.com portál például könnyen félrevezetheti az érdeklődőt. A repülőjegyfoglalás után a portál szállást és más szolgáltatást is felkínál, de ezek más cégek termékei, és erről az utasnak nem feltétlenül van tudomása. Az egyik javaslat szerint ezeket a csomagszerű foglalásokat is lefedné az irányelv, míg a másik csak a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatását írná elő. A magyar hozzászóló megerősítette, hogy a fentiek Magyarországon is problémát jelentenek. A magyar javaslat szerint a direktívának azokat a vállalkozásokat kellene a törvény hatálya alá vonnia, amelyek hivatásszerűen, profitorientált módon végeznek utazásszervezést, függetlenül a csomagtúra milyenségétől (iskolai kirándulás, sítúra, konferencia vagy céges kirándulás).
Az utazásszervező és a fogyasztó fogalmának újragondolását az Európa Parlament is szorgalmazza. A magyar felszólaló szerint az interneten értékesítő touroperátorok kikerülhetnek a szabályozás alól abban az esetben, ha más országban működik az internetes portáljuk, mint ahol regisztráltak. Ki a felelős ebben ez esetben üzleti tevékenységükért: ők vagy a portál üzemeltetője? Felmerült, hogy a fogyasztó definícióját az üzleti célból utazókra is kiterjesztenék.
A prospektus tartalmáért eddig is az utazásszervező/ közvetítő felelt, kivéve, ha a tartalmi változásról a szerződéskötés előtt az utast tájékoztatják, vagy a feltételek megváltoztatásába mindkét fél beleegyezett. Pontosításra vár azonban, hogy az utas milyen feltételekkel állhat el a szerződéstől az indulás előtt. A jelenlegi irányelv szerint az utas csak akkor állhat el, ha az utazási szerződés valamely lényeges elemében változás történik, például az ár megváltozik. A fogyasztók szerint viszont számos egyéb körülmény változása is lényeges változás, többek között a szálláshely vagy az utazási idő megváltozása. A „lényeges elem” fogalma nincs egyértelműen meghatározva. Téma volt az utazási vállalkozók szerződéstől való elállása is, különösen amikor a jelentkezők létszáma az általuk kikötött minimumot nem éri el.
Hibás teljesítés esetén gyakran gondot okoz a felelősség megállapítása, ha az utazást szervező és a közvetítő iroda más országban található. Ilyenkor a fogyasztónak idegen országban és nyelven kell jogait érvényesítenie. Elképzelhető, hogy a jövőben az utazási irodának is a szervezővel közösen kell a teljesítésért felelősséget vállalnia. A kártérítés és a csődeljárásra vonatkozó fogyasztóvédelem kérdésében is változások várhatók. Az irányelv módosításáról szóló hivatalos konzultációs jelentést most készíti az EU Bizottság. Az IFTTA-tagok egyértelmű álláspontja az volt, hogy a teljes harmonizáció nem indokolt, tekintettel a tagországok eltérő polgári jogi hagyományaira. A magyar delegáció javasolta, hogy az irányelvtől belső szabályozással ne lehessen eltérni.
