A taverna, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt épület az ókori városban, sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hogyan nézett ki egy tipikus római kori "gyorsétkezde". A helyreállított taverna küszöbét elsőként háromszáz meghívott vendég léphette át vasárnap, akiknek hamisítatlan ókori étkeket szolgáltak fel - olvasható a The Independent (http://www.independent.co.uk) honlapján. Az utolsó vendégek, akik 1921 évvel ezelőtt az L-alakú pult előtt állva kapták be az ebédjüket az ókori város leghíresebb thermopoliumában, azaz borkimérésében, ahol meleg vízzel elegyítették az italt, a ház specialitását - a "grillezett" mézes sajtot - fogyasztották.

Vetutius Placidus thermopoliuma a város főutcáján, a Via dell,Abbodanzán állt. Ez egy tipikus római kori "gyorsétterem" volt: a vendégek beléptükkor elsőként a gazdagon díszített pultot pillantották meg, amelybe több kerek lyukat vágtak - ezekben sorakoztak az étkekkel teli edények. A helyszínen dolgozó régészek az egyik ilyen edényben pénzérmék sokaságát fedezték fel: a szakemberek becslése szerint a taverna kétnapi bevételét rejtette el az egykori tulajdonos, mielőtt elmenekült volna a városból. Annamaria Ciarallo biológus szerint, aki részt vesz a Pompejiben zajló kutatásokban, a korabeli népesség étrendje főleg gabonafélékből, zöldségekből, sajtból és halból állt, hús viszont ritkán került az asztalukra. "Egészségesen étkeztek, ez az eredeti mediterrán étrend" - magyarázta Annamaria Ciarello.

Hozzátette: Pompeji élvhajhász lakosai azonban mindennek ellent tudtak állni, csak a kísértésnek nem: a taverna igazi különlegességei a kalóriadús édességek voltak, amelyeket mézből és ricottából készítették. E fogások kései utódait kínálják az édesszájúaknak a közeli Nápoly kávézóiban. Annamaria Ciarallo szerint a taverna látogatói közül épp csak beugrottak, becsomagoltatták a kiszemelt ételt, majd rohantak tovább, napi ügyes-bajos dolgaikat intézve, menet közben bekapva egy-egy falatot. Azokat, akik kényelmesen szerettek étkezni, a tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben várta terülj-terülj asztalkám. Itt kereveteken fekve, félkönyökre támaszkodva fogyasztották el az ínycsiklandó étkeket. A triclinium freskói Agénór türoszi király leányának, a szépséges Európé és a bikaalakot öltő Zeusz történetét mesélik el. Az egykori vendégek helyet foglalhattak a díszkertben, a viridariumban, ahol az ásatások tanúsága szerint szőlővel befuttatott árnyas pergolában hűsölhettek. A díszkertben termesztették a konyhában felhasznált fűszernövényeket is. Helyreállították a larariumot, a házi szentélyt, amelynek freskói a családi tűzhely őrzőit ábrázolják, valamint Merkúrt, a kereskedelem és Dionüszoszt, a bor istenét jelenítik meg. (MTI)