Stephanie Dalley, az Oxford Egyetem munkatársa 20 év kutatómunka után úgy véli, tudja, miért. A kertek ugyanis valójában Ninivében, Babilontól majdnem 500 kilométerre északnyugatra állhattak és Szennahérib (Szín-ahhé-eriba) asszír király emeltette őket a Kr. e. 7. században, vagyis nem Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó a 6. században (mindkét város a mai Irakban van).

A kutatónő egyik bizonyítéka Szennahérib leírása páratlan palotájáról, amelynek csodájára járnak az emberek, s amelyben új módszerrel kiépített csigasor emeli az öntözéshez a vizet. S valóban, a Ninivében folytatott ásatásokon nemrégiben találtak egy aquaeductust a következő felirattal: Szennahérib, a világ királya… nagy távolságon át vezettem Ninive környékére a vizet. Ráadásul Babilon környéke síkvidék, ezért nem valószínű, hogy a klasszikus forrásokban leírtak szerint egymás fölé emelt kerteket alakíthattak volna ki ott – mondta el Dalley a Telegraphnak.

A kutatónő úgy véli, miután Asszíria Kr. e. 689-ben elfoglalta Babilont, Ninivét, Asszíria fővárosát afféle új Babilonnak tekintették, és ez okozhatta a zavart. Korábbi kutatások például kiderítették, hogy miután Szennahérib meghódította Babilont, Ninive összes kapuját átnevezte az általa lerombolt Babilon kapuinak nevére. Sőt, Dalley szerint a függőkert látható Szennahérib ninivei palotájának egyik reliefén, amely fedett oszlopsor körül növekedő fákat ábrázol, éppúgy, ahogy a klasszikus források leírják a függőkertet.