A kulturális örökség védelméről szóló törvénybe bevezetett, emlékhelyekről szóló új szabályozás két emlékhely-fokozatot határoz meg.

1. A tágabb szint az ún. történelmi emlékhelyek kategóriája. Ezek olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszínek, amelyek nemzetünk, vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek. Az elfogadott törvényjavaslat 36 történelmi emlékhelyet határoz meg, többek között: az esztergomi várat, a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a szegedi Dóm teret.

Történelmi emlékhelyek:

1. Balassagyarmat, Vármegyeház
2. Budapest, V. kerület, Batthyány örökmécses
3. Budapest, VI. kerület, Terror Háza Múzeum
4. Budapest, VIII. kerület, Corvin köz
5. Diósgyőr, Vár
6. Drégelypalánk, Vár
7. Eger, Vár
8. Esztergom, Vár
9. Eszterháza (Fertőd), Esterházy-kastély
10. Gödöllő, Királyi kastély
11. Győr, Káptalan-domb (Püspökvár, Bazilika és a győri vár megmaradt része)
12. Gyula, Vár és Honvédtiszti emlékhely
13. Hajdúböszörmény, Hajdú kerületi székház
14. Jászberény, Jászkun kerületi székház
15. Kehidakustány, Deák-kúria
16. Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon
17. Komárom, Erődrendszer
18. Kőszeg, Vár
19. Mosonmagyaróvár, a Határőr laktanya előtti tér
20. Muhi, Csatamező
21. Nagycenk, Széchenyi-kastély
22. Nyírbátor, Református templom és fogadópalota
23. Pannonhalma, Bencés főapátság
24. Pécs, Székesegyház, püspöki palota és középkori egyetem
25. Recsk, Nemzeti emlékpark
26. Sárospatak, Vár
27. Sárvár, Vár
28. Sopron, Tűztorony
29. Szarvas, Történelmi Magyarország és a Kárpát-medence mértani közepe, Trianoni békediktátum emlék- és zarándokhely
30. Szeged, Dóm tér
31. Szécsény, a kastély és a ferences kolostor
32. Szigetvár, Vár
33. Tihany, Bencés apátság
34. Vác, Hétkápolna és Honvéd emlékmű
35. Veszprém, Érseki vár
36. Visegrád, Vár

2. A másik szint a nemzeti emlékhely. Ezek a helyszínek hazánk múltjában kiemelkedő szerepet játszottak, vagy valamely történelmi kor meghatározó színterei voltak, egyúttal a nemzet önazonosítását illetően is kiemelkedő jelentőségűek. A nemzeti emlékhelyek jellemzője továbbá, hogy a magyarság, vagy annak az itt élő nemzetiségekkel való összetartozását erősítő jellegük vitathatatlan. A törvénymódosítás jelenleg 9 nemzeti emlékhelyet határoz meg. A jogszabályban azért ezekre a helyszínekre esett a választás, mert jelenleg ezek azok, amelyek leginkább megfelelnek a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás kritériumainak, azáltal, hogy nemcsak történelmünket határozzák meg, hanem hovatartozásunkat, a magyarság jövőjét illetően is iránymutató jelentőségűek.

A nemzeti emlékhelyek eredetileg kilenc elemű körét:

1. Várnegyed,
2. Magyar Nemzeti Múzeum,
3. Kossuth tér,
4. Nemzeti Múzeum,
5. Hősök tere,
6. 298, 300, 301-es parcella,
7. Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium,
8. Mohács, Történelmi Emlékhely,
9. Ópusztaszer, Történelmi Emlékhely

a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szakmai javaslata alapján határozta meg. A parlamenti vitában ehhez négy kiegészítési javaslat érkezett, melyből egyet (Pákozd) a Kormány támogatásával, további egyet (Somogyvár-Kupavár) kormányzati támogatás nélkül szavazott meg az országgyűlés nemzeti emlékhelyként. A másik két javaslat (Kehidakustány és Szarvas) parlamenti támogatás nélkül maradt.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ez a kör nem végleges, a jogszabály ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben más, arra érdemes helyszínek is elnyerjék a nemzeti emlékhely címet.

A törvény definiálja a nemzeti emlékhelyek használat céljait, úgyis, mint az ünnepi, protokolláris, idegenforgalmi és a köznapi használatot. A használati rendre vonatkozó rendelkezéseken belül megfogalmazza egy olyan használati terv elkészítésének és közzétételének a kötelezettségét, mely a meghatározott tartalmi elemek mentén tájékoztat az adott nemzeti emlékhellyel kapcsolatos információkról, ajánlás szinten fogalmaz meg a nemzeti emlékhely egyes használati céljaihoz kapcsolódó, a használatra vonatkozó szabályokat, valamint ismertet vonatkozó előírásokat egyéb védettségből következő, továbbá rendkívüli eseményekkel kapcsolatban követendő intézkedéseket.