A diktátorok és bizalmasaik azonban évtizedeken át halmozták fel és rejtették el hatalmas vagyonaikat, úgyhogy azok jó részét ma nehéz fellelni. Líbiai illetékesek azt mondják, hogy csupán a svájci bankokban több tízmilliárd dollárt találtak olyan számlákon, amelyeket sohasem zároltak, jóllehet a különböző személyek nevére került összegek bizonyíthatóan Líbia hatalmas olajkincseiből származtak. Tunézia és Egyiptom új vezetői is külföldi ingatlanok, jachtok és bankszámlák után nyomoznak, ugyancsak sok milliárdnyi dollár értékben.

A nyomozók mindhárom ország esetében elképesztő akadályokba ütköznek. Az elsíbolt olajbevételeket gyakran bonyolult külföldi partnerségi szerződés legitimálta. Azok, akik tudják, hogy hol a pénz, kényes helyzetben vannak, és nem csupán azért, mert saját országukban ma bűnözőnek tekintik őket, hanem azért is, mert olyan szerződések titkait ismerik, amelyek más arab vagy éppen nyugati országok korrupt cégeit és kormányait érintik.

Holttest a Dunában

Sukri Ganem volt líbiai olajügyi minisztert április 29-én holtan találták az osztrák fővárosban a Dunában. Nem tudni, hogyan és miért halt meg, mindenesetre alig néhány nappal korábban annak fejében, hogy nem állítják bíróság elé, felajánlotta a líbiai hatóságoknak: elmond nekik mindent, amit csak tud egy sor kétes olajügyletről.

Kadhafi egy másik bizalmasát, Basir Száleh Basirt - az egyedüli olyan személyt, aki a líbiai hatóságok szerint tudja, hol találhatók a megölt diktátor afrikai beruházásai - tavaly elfogták a líbiai lázadók, aztán a jelekből ítélve lehetővé tették számára, hogy megszökjön, és később Franciaországban bukkanjon fel. Egyes feltételezése szerint információkkal rendelkezik arról a törvénybe ütköző ügyletről, amelyet állítólag a néhai ezredes Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel kötött. Sarkozy mindazonáltal ismételten cáfolta, hogy bármiféle pénzt kapott volna a líbiai vezetőtől. Basir jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
Mindeddig szinte alig került vissza valami is az "árnyékvagyonokból".

Márciusban a líbiai hatóságok megszerezték egy 15 millió dollár értékű, korábban Kadhafi egyik fiának, el-Szadinak a birtokát képező észak-londoni ház tulajdonjogát. Ben Ali volt tunéziai diktátor két, Franciaországban és Svájcban lévő, összesen 30 millió dollárt érő repülőgépét kiszolgáltatták Tunézia új kormányának, és a tavaly zárolt állami számlákat is fokozatosan hozzáférhetővé teszik az új kormányok számára.

A kisíbolt vagyonok többi részét azonban szinte lehetetlenség megtalálni vagy elkobozni. Fennáll a veszély, hogy az egykori cinkostársak vágják zsebre a pénzt. Még az azonosított és zárolt vagyonok megőrzéséért is foggal-körömmel küzdenek és jogi lépéseket tesznek a volt uralkodó családok. Ben Ali ügyvédei minden lehetséges módon akadályozni igyekeztek a svájci bankszámlákon zárolt 70 millió dollárnyi tunéziai vagyon visszaszerzését - fedte fel Enrico Manfrini svájci ügyvéd, aki az arab tavasz után megalakult tunéziai hatóságokat képviselte a tárgyaláson.

"Először meg kell találni ezeket az összegeket, aztán be kell bizonyítani, hogy a kérdéses politikushoz tartoznak, aztán azt is igazolni kell, hogy az illető korrupt volt. Mindehhez bizonyítékot kell gyűjtenie a vagyont visszakövetelő országnak, ami pedig költséges, nehéz és időigényes folyamat" - fejtette ki a The New York Times című lapnak Robert Palmer, a Global Witness nevű korrupcióellenes csoport nyomozója.

Feszültséget kelthet a pénzek visszaszármaztatásának késlekedése

Még az összegek sikeres azonosítása és zárolása után is gyakran feszültségeket kelt az új kormányok és a nyugati országok között a pénz visszaszármaztatásának késlekedése.
Tavasszal a jogtalan jövedelmekkel foglalkozó egyiptomi kormányszerv a brit kincstár ellen nyújtott be keresetet annak érdekében, hogy rákényszerítse a birtokában lévő információk kiadására 19, korábban Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök belső köréhez tartozott személyiség számlájáról. Azokon összesen mintegy 135 millió dollárt helyeztek el. A brit illetékesek viszont közölték, hogy hazájuk törvényei szerint ezt csak akkor tehetik meg, ha az egyiptomi bíróságok előzőleg már bűnösnek találták és elítélték a szóban forgó személyeket.

Svájc zárolva tart mintegy 450 millió dollárt a Mubarak-család számláin, amíg be nem fejeződik a hivatalos eljárás az egyiptomi kormány igényeiről. A korábbi egyiptomi kormányhoz közel álló személyek esetében a vitatott összegeket valószínűleg még nehezebb lesz visszanyerni.

Husszein Szalem egyiptomi mágnás, aki közel állt Mubarakhoz, és köztudomásúlag több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, tavaly Spanyolországba távozott, és azt állítja, hogy vagyonát tisztességesen szerezte. Nemrég a spanyol legfelső bíróság jóváhagyta egy alsóbb fokú joghatóság döntését arról, hogy kiadják Egyiptomnak, de a spanyol kormány csak 45 millió dollárt zárolt az üzletember vagyonából, és kétséges, hogy a többit vissza lehet-e szerezni.

"Líbia esetében is sok pénzről van szó, aminek jelentős része hiányzik" - közölte az amerikai lappal Musztafa Abusagur miniszterelnök-helyettes.

A líbiai állam a forradalom előestéjén az ország nemzeti bankjának adatai szerint 160 milliárd dollárra rúgó külföldi vagyonnal rendelkezett, ám ebből sok milliárdnyit azóta sem zároltak, vagy mert senki sem tudja, hol vannak a pénzek, vagy mert a szóban forgó országok kormányai egyszerűen nem voltak hajlandók a lépésre. Egy ENSZ-panel, amelyet a betétek felkutatására hoztak létre, arról számolt be, hogy egyes afrikai kormányok nem voltak hajlandók választ adni a testület kérdéseire, vagy pedig hamis adatokat közöltek.

Afrikai portfólió

Általános az a vélemény, hogy csak egyetlen ember rendelkezik teljes információval Líbia hétmilliárd dollárra becsült afrikai vagyonáról: Kadhafi egykori, Franciaországba szökött bizalmasa, aki az arab ország "afrikai portfóliójának" a vezetője volt.

A szuverén vagyonalap a pénzeket hotelekbe, bankokba, telekommunikációs cégek részvényeibe és bányászati koncessziókba fektette a fekete földrészen. "A vagyonalapot soha nem auditálták vagy ellenőrizték" - állította Abdelhamid el-Dzsadi líbiai bankár, a kormány tanácsadója. Szerinte Basir Száleh Basir nemcsak információkkal rendelkezik a portfolióról, hanem még ma is képes hozzájutni.

A líbiai hatóságok júniusban közzétettek egy 338 személy és intézmény nevét tartalmazó listát azokról, akiknek, illetve amelyeknek közük lehet az ellopott vagyonhoz. Egyszersmind sürgős intézkedéseket szorgalmaztak a pénz visszanyerésére, ugyanis egyes afrikai országok már hozzáfogtak a líbiai beruházások államosításához. Így például Zambia ellenőrzése alá vonta a Zamtelt, az ország legnagyobb telefontársaságát, amelynek fő tulajdonosa a líbiai vagyonalap.

A Bécsben elhunyt volt líbiai olajminiszter ügyét továbbra is rejtély övezi. Az előzetes boncolási jelentés szerint vízbe fúlt, azonban a rendőrség továbbra sem zárja ki az idegenkezűséget. Ganem reformernek számított az előző rezsim kormányában. Egy 2008-ban kelt, kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat szerint egyszer felpanaszolta, hogy a diktátor fiai "magánbanknak" használják a líbiai állami olajtársaságot. Ugyanakkor úgy tudni, hogy közel állt Szeif al-Iszlamhoz, Kadhafi egyik fiához is, és belülről ismerte a líbiai kormány pénzügyeit.

"Számos olyan partnere, aki korrupt üzleteket kötött vele, érdekelt volt abban, hogy örökre elhallgasson" - jegyezte meg az amerikai lap által idézett líbiai bankár.