Az elmúlt években az Üdülési Csekk egyre szélesebb körű felhasználása jelentősen fellendítette a belföldi szálláshelyek kihasználtságát, a belföldi turisztikai célú utazásokat, a lakosság számos turisztikai, életmódjavító, kulturális és egészségmegőrző szolgáltatást vett igénybe. Ezek révén a belföldi turizmus és a szorosan hozzákapcsolódó ágazatok biztos piachoz és fejlődési perspektívához jutottak, ami számos fejlesztést indukált. A csekkfelhasználásnak része volt abban, hogy az elmúlt években a turizmus megőrizte gazdasági pozícióit és pénzügyi egyensúlyát. Az Üdülési Csekk hozzájárul az ágazat „kifehérítéséhez”, a felhasznált szolgáltatások révén az ÁFA és iparűzési adó összegének növeléséhez.
A tervezett változtatások megakasztanák ezeket a kedvező folyamatokat, s az amúgy is nehezebb gazdasági környezetben – amikor a szakma nemzetközi elemzései a külföldi beutazások visszaesését, de legalábbis stagnálását prognosztizálják – visszaesne a belföldi vendégforgalom. Igen nehéz helyzetbe kerülne a turizmus alapágazatának tekintett szállodaipar. Megrendülne az érintett vállalkozások pénzügyi helyzete, megjelenne az ágazatot eddig elkerülő munkanélküliség, és nem kizárt a tömeges vállalkozói ellehetetlenülés, akár a csődhullám bekövetkezte sem. Nem utolsó sorban leállnak az ágazat versenyképességét nemzetközi szinten erősítő fejlesztések is. A Nemzeti Turisztikai Bizottság kéri a döntéshozókat, hogy mérlegeljék az egyik dinamikusan fejlődő nemzetgazdasági ágazat, a turizmus érdekeit és Üdülési Csekkre vonatkozó pénzügyi szabályozás módosításakor. A szakma nevében kérjük az eddigi álláspont felülvizsgálatát és az Üdülési Csekk adó- és járulékmentességének fenntartását.