A nemzetközi örökségvédelmi konferencia elsődleges célja az volt, hogy hazai és külföldi példákon keresztül rámutasson az örökségvédelem fontosságára, a hagyományok és a múlt tiszteletére. A szentendrei konferencia többek között érintette a műemlékvédelem jogi kérdéseit illetve annak kapcsolatát a fenntartható fejlődéssel, a városfejlesztés és a műemlékvédelem összefüggéseit, gazdasági és társadalmi vonatkozásait.

A kétnapos rendezvényen a látogatók megismerkedhettek a német Wertheim, a francia Sarlat és Barbizon, valamint Balatonfüred és Szentendre örökségvédelmi gyakorlatával. A városok által delegált képviselők, polgármesterek megosztották egymással, illetve a résztvevőkkel a városaikat érintő műemlékvédelmi tapasztalataikat.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről Dr. Fejérdy Tamás elnök-helyettes fejtette ki szakmai észrevételeit a magyarországi kulturális örökségvédelem jogi hátterével kapcsolatban, míg a francia műemlékvédelmi negyedekre vonatkozó jogi háttérről Raphaël Gastebois, az Örökségvédelemért Felelős Főépítész beszélt. „Nemzetközi gyakorlatokon keresztül mutattuk be az örökségvédelem sokszínűségét, illetve sikerült rávilágítanunk a nemzetközi együttműködések és határokon átnyúló programok fontosságára” – értékelte a konferenciát Dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere.

A hagyományteremtő vándorgyűlés keretében került első esetben született egy 7 pontból álló, műemlékvédelemről és idegenforgalomról szóló karta, a három résztvevő ország – Franciaország, Németország és a házigazda Magyarország – szakembereinek aláírásával.

Az úgynevezett Szentendrei Nyilatkozatban a jelenlévő szakemberek lándzsát törtek többek között az érték és a minőség prioritásának tiszteletben tartása, az integrált szemléletű, azaz örökségi értékalapú, ugyanakkor hosszútávon fenntartható, értékteremtő fejlesztések támogatása, valamint az értékek állapot- és folyamatváltozásainak nyomon követése és a szükséges beavatkozások késedelem nélküli végrehajtása mellett.