Bóka István, a város polgármestere és a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke emlékeztetett a 2006-ban indult helyi turisztikai egyesület kezdeti sikereire, amelyek lökést adtak a balatonfüredi turizmus minőségi fejlődésének. Hangsúlyozta, hogy alulról érdemes építkezni, mert csak a helyi vállalkozók és a civil szféra bevonása hozhat tartós eredményt.
Navracsics Tibor, az 1980-as évek tömegturizmusát gimnazistaként megélő miniszterelnök-helyettes nem tartja lehetségesnek az elmúlt időket újra visszahozni. Ma már mindenki az egyedi ajánlatokra és vonzerőkre éhes. Ugyanakkor a Balaton képe is megújításra szorul, önmagában nem életképes, csak úgy, ha az egész turisztikai régió kerül a piacra, együtt a Bakonnyal, a Balaton-felvidékkel és Somogy megye északi részével. A Belügyminisztérium államtitkára, Kontrát Károly kijelentette, hogy a Balaton térsége 2020- ra az Európai Unió legbiztonságosabb üdülőövezete lesz.
NE SZÓLJON BELE A POLITIKA!
Achill Rumpold, az új karintiai turizmustörvény egyik megalkotója lendületes előadásában kifejtette: a meghatározó tényező a sikeres turizmusban maga a helyi szolgáltató, aki anyagilag is érdekelt benne. Ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy az őt érintő döntésekben részt vehessen. Karintiában három döntési szintet határoztak meg: helyit, regionálisat és tartományit, meghatározott feladatokkal és a források feladathoz való rendelésével, amitől eltérni nem szabad. A politika nem szervezője, hanem a lehetőségek megadója a rendszerben: sikeres TDM az, amely önállóan, szabadon dönt arról, hogyan használja fel a pénzeszközöket.
A turizmust törvényileg kell szabályozni, hogy tiszta viszonyokat, átlátható feladatmeghatározást teremtve vihesse piacra egy terület kínálatát.
A fogadóterületet kooperatív tervezéssel lehet csak sikeres pályára állítani, mondta Peter Righi, a Dél-tiroli Turisztikai Menedzserek Szövetségének exelnöke. A magyar TDM-rendszer számára mintaként szolgáló Dél-Tirolban ez az összes szolgáltató bevonását jelenti, és Righi szerint hiba, ha egyes szolgáltatók kívülállóként meglovagolják a többiek közös erőfeszítését. Figyelni kell a koordinációra is, enélkül könnyen kizsákmányolódnak a helyi értékek. A TDM-munka tehát közösségi feladat, ráadásul nem létezhet innováció nélkül. Ez utóbbihoz ismerni kell a célközönséget, és markáns profilt kell adni a területnek, magyarul márkáznunk kell. A termék hitelessége megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen, és történetet mesélve kell beépülnie a tudatunkba.
Werner Zanotti, a Brixeni Turiszti- kai Egyesület marketingmenedzsere a Brixen Card tapasztalatait mutatta be. A vendégéjszakák száma három év alatt tíz százalékkal nőtt.
UTAZÁS A MÚLTBA, JÖVŐBE
Semsei Sándor, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület elnöke áttekintést adott a hazai desztinációmenedzsment lehetőségeiről. Elmondta, a Lajtán túl a hatvanas évek a termékről és az infrastruktúráról szóltak, a hetvenes évek az árakról és az értékesítésről, a nyolcvanas években sógorék már promotáltak és márkát építettek, igaz, akkor a prospektusok élték reneszánszukat. A következő évtizedben a minőség, az igények és a fo- lyamatok menedzselése határozta meg a munkát, ma viszont mindenki kooperál és jól működő szolgáltatásláncolatok alakulnak ki.
A hazai feladatok az alábbiak: infrastruktúra-fejlesztés, stratégiaalkotás, márka- fejlesztés, termék- és kínálatfejlesztés, kommunikáció és belső marketing, majd minőségmenedzsment.
TAVASSZAL KINYIT A BALATON
Szezonhosszabbító kísérletként idén tavasszal egy hétre kinyitnak a balatoni szolgáltatók 17 településen. A promóciót a Magyar Turizmus Zrt. 50 millió forinttal támogatja.
