S ez szó szerint így van, hiszen itt nem elég irányítani egy hajót, nem elég érezni a széljárás változását, tudni kell kormányozni is, de nagyon. Nem mindennapi úszó objektumot kell ugyanis kerülgetni az öböl vizében: úsznak itt használt tévék, kidobott éjjeliszekrények, hányódó matracok és vizihulla módjára felpüffedt állatok. S még valami: ha valaki borulna, alaposan csukja be a száját, nehogy nyeljen ebből a mérgező folyadékból… Az öböl vize mára maga a szennyezés fogalmának megtestesülése, amely messziről tükrözi az ég csodálatos kékjét, de közelről már minden harmadik hullám barna és valamit hord a hátán a fentiekből. 

A probléma nem lehet újkeletű, hiszen Brazília olimpiai pályázatának egyik pontja éppen erről szólt: megtisztítjuk a Guanabara-öböl vizét. A tengerparti területek tisztán tartása nem kis feladat, hiszen sok helyen a magasabban fekvő favellákból egyenesen ide érkezik a szennyvíz és a szemét. Az egyik feladat az, hogy a favellák szemetét begyűjteni és megoldást találni a hegyoldalon lecsorgó szennyvízre: azt ígérték, hogy 2014-re az említett övezetek 80 százalékánál már megoldódik a kérdés. Most a 30 százalékát említik megoldottnak, - s megfigyelők szerint ez is igen optimista megállapítás. 

Az öblöt 15 városnyi lakóövezet határolja mintegy 8 millió lakóval, akik naponta 18 ezer liter szennyvizet termelnek - ezek 55 kisebb folyó vagy vízér útján érkeznek az öbölbe. A Guanabara-öböl vizében való fürdéstől már évekkel ezelőtt eltanácsoltak mindenkit. A vizek halottak, élőlények nem laknak bennük, csupán a szemét úszik kitartó rendszerességgel onnan fentről ide az öbölbe. S hogy mi változik 2016-ig? 

Számos program, kezdeményezés indult már az öböl vizének megtisztítására, illetve arra, hogy átalakítsák az ottlakók hozzállását. Amíg azonban nincs rendszeres szemételszállítás, nincsen csatorna, kevés javulás várható s bár hatalmas pénzek úsznak el víztisztítás címén, a változás várat magára.