Gondoljunk csak bele: minél életszerűbb és gyakorlatiasabb próbál lenni egy útikönyv, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy a benne található információk akár rövid idő alatt is elavulttá, érvénytelenné válnak. Bár egy több száz, vagy több ezer éves épület, egy természeti érték nem vándorol el a helyéről, de könnyen előfordulhat, hogy megváltozik a nyitvatartási ideje, a környék parkolási rendje, vagy éppen a belépődíjak mértéke. Az on-line útikönyvek esetében ezek az adatok viszonylag könnyen frissíthetők, így az utazók mindig a legaktuálisabb információkkal találják meg.
Emellett a hagyományos útikönyvek „hátránya” az is, hogy egyszerre mindenkihez, minden típusú célcsoporthoz kívánnak szólni, így lényegében csak általános információkkal szolgálnak, de egyik célcsoportot sem tudják kellő alapossággal megcélozni. Az on-line verzió esetében azonban néhány apró módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a könyv egyszerre nyújtson általános tájékoztatást, valamint egyedi információkat a különböző célcsoportok számára.
Ezeket a lehetőségeket célozták meg a Sopron és a Fertő-táj 7 csodája című útikönyv szerzői, bár, amint a későbbiekben be kívánom mutatni, ez több esetben nem valósult meg maradéktalanul.
Azért választottam ezt a kiadványt, mert az on-line útikönyv véleményem szerint egy kiváló, újszerű megközelítése a turisztikai kiadványoknak, bár a dolgozatomban bemutatandó útikönyv (ami valójában inkább „csak” turisztikai információs füzet) nem valósítja meg maradéktalanul az ebben rejlő a lehetőségeket. Az alábbiakban igyekszem áttekinteni, hogy az útikönyvekkel szemben támasztott általános elvárások mellett milyen további lehetőségek rejlenek az on-line verzióban, ezek milyen mértékben valósulnak meg az adott kiadvány esetében, és milyen további fejlesztési lehetőségek rejlenek a témában.
A kiadvány szerzői Szerdahelyi Zoltánné és Szerdahelyi Zoltán, akik családi vállalkozásuk keretében foglalkoznak kirándulásszervezéssel Sopron térségében. Szerdahelyi Zoltán tanárként is kiválóan ismeri a térség múltját, műemlékeit, történelmi és természeti értékeit, rejtett kincseit. Felesége a programszervezésben és a könyv szerkesztésében is nagy segítséget nyújt számára. A Sopron és a Fertő-táj 7 csodája című útikönyv előzményeként korábban már készítettek hasonló jellegű kiadványokat (7 csoda a Fertő-tájon, Fertőrákos 7 csodája, Sopron 7 csodája), illetve a TKM sorozatban megjelent Fertőrákos - Képes turistakalauz című útikönyvük, amely a Fertőrákosi Kirándulás Információs Pontban szerezhető be. Az útikönyv bemutatja Fertőrákos nevezetességeit (Fertőrákosi Kőfejtő, a pellengér, a középkori városfalak, a Mithras-szentély, a Páneurópai Piknik emlékhely, a Fertő tó, a Püspöki kastély, az Ásványmúzeum), valamint kirándulási tippeket kínál az olvasók számára.
Az on-line útikönyvek egyértelműen marketing-céllal készültek a turisztikai vállalkozás népszerűsítésére, ugyanakkor valódi „ajándékként” kapják az internet látogatói, hiszen semmilyen szolgáltatást nem kell igénybe venniük ahhoz, hogy a vállalkozás weboldaláról letölthessék a turisztikai információs kiadványt.
A kiadvány egyes verziói mindössze 20-20 oldalasak (plusz borító és hátlap). Első ránézésre kiváló ötletnek tűnik, hogy a különböző célcsoportok egyedi igényeinek, érdeklődési körének megfelelően különböző verziókban készült el az információs anyag (Családi változat, osztálykirándulás, csoportoknak), ám a különböző verziók letöltése után kiderül, hogy a borítón kívül gyakorlatilag semmi különbség nincs az egyes változatok között.
Ez rendkívül sajnálatos, hiszen így mindössze olcsó reklámfogásnak tűnik az egyedi igényeket kielégítő változatok ígérete, ami valójában egyáltalán nem valósul meg. Ennek ellenére, mint ötlet, rendkívüli lehetőségeket rejt magában a különböző verziók elkészítése, hiszen – ahogy már fentebb írtam – az on-line könyv megteremtené ennek feltételeit, némi változtatással lehetséges volna a különböző célcsoportok igényeinek megfelelően alakítani a kiadványt.
Sajnálatosnak tartom, hogy az „ígéret” ellenére ez egyáltalán nem valósult meg a Sopron és a Fertő-táj 7 csodája c. kiadvány esetében.
A kiadvány végigvezeti az olvasót a térség nevezetességein, röviden bemutatja történetüket, az általános információkat, így útikönyvként kiválóan forgatható, hiszen a turisták számára kiderül, hogy az adott helyszínen milyen nevezetességeket érdemes felkeresniük, megismerik az adott látnivalóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és néhol hasznos gyakorlati információkat is találnak.
A bal oldali hasábok szolgálnak a gyakorlati információk megosztására, ám ez több esetben valójában a kiadványt publikáló vállalkozás reklámozására szolgál – ami ingyenes kiadvány esetében érthető és méltányolható, ugyanakkor meglátásom szerint lényegesen több lehetőség rejlik ebben az információs sávban, mint amit a szerzők kihasználtak, különös tekintettel arra, hogy on-line útikönyv esetében ezek az információk viszonylag könnyen és egyszerűen aktualizálhatóak, így mindig a legfrissebb adatok publikálására lenne lehetőség.
A kiadvány első fejezete Sopron belvárosát mutatja be. Az információmennyiség, ami a kiadványban szerepel, véleményem szerint kielégíti egy átlagos turista információigényét, hiszen az útikönyveket általában azért forgatják az olvasók, hogy ne maradjon ki egyetlen megtekintésre érdemes látnivaló sem, illetve néhány általános tudnivalót megismerhessenek az adott nevezetességgel kapcsolatosan. A kiadvány alaposságát tekintve inkább csak figyelemfelkeltő, nem fejti ki részletesen az információs sávban ígért izgalmas történeteket, amelyeket a turisztikai vállalkozás által kínált városnéző program során ismerhet meg a látogató – ez nyilván azok kiváltsága, akik igénybe veszik a vállalkozás szolgáltatásait is, nem pedig az ingyenes füzetből tájékozódnak. E tekintetben tehát egyértelműen érvényesül a kiadvány reklám-funkciója. Tekintve, hogy napjainkban szinte alig lehetséges szponzori támogatás, reklámok nélkül turisztikai jellegű kiadványt megjelentetni (különösen ingyenesen terjesztett kiadványok esetében), a reklámok burkolt, vagy éppen nyílt jelenléte korántsem szokatlan, ugyanakkor szerkesztési, tipográfiai megoldásokkal, valamint a turisták számára hasznos, általános információk, illetve a reklámok arányának megtartásával tovább javítható az on-line kiadvány színvonala, hasznossága.
A Sopron belvárosát bemutató fejezetben a látnivalók rövid (esetenként csak egy-két mondatos) bemutatása mellett a vállalkozás reklámján kívül egyáltalán nem találunk semmilyen hasznos információt (olyasmit, amit egyébként más fejezetekben előfordul, tehát pl. belépődíjak, nyitva tartás, parkolási információk, stb.).
Minden látnivaló esetében megtaláljuk azonban a pontos címet, esetenként a helyszín körülírását. Minden nevezetességről kis képet láthatunk a leírás és a helymeghatározás mellett.
Számomra hiányérzetet jelent, hogy nincs a kiadványban egy térkép Sopron belvárosáról, amelyen a turisták áttekinthetnék a nevezetességek elhelyezkedését és azt, hogy mit hol kell keresniük, milyen sorrendben érdemes felkeresniük a látnivalókat.
A következő fejezet Sopron külvárosait mutatja be. A fejezetek tagolása itt nem egyértelmű, nem könnyű eligazodni, hiszen nem derül ki egyértelműen, hogy a városrészek általános bemutatása után térnek ki egyenként a szerzők az egyes látnivalók bemutatására. Az előző fejezethez képest aránytalannak tűnik, hiszen a belvárosban található nevezetességekhez képest itt valamivel nagyobb alapossággal mutatják be az egyes látnivalókat.
Részletes, gyakorlati információk sajnos itt sem szerepelnek az egyes nevezetességek, vagy a környék kapcsán.
A következő fejezet Fertőrákos látnivalóival foglalkozik, és itt rögtön egy rendkívül fontos és aktuális információval találkozik az olvasó: nevezetesen, hogy a Kőfejtő 1013-ban felújítási munkák miatt nem látogatható. E fejezetben a turisták számára lényeges gyakorlati információkat (pl. parkolással kapcsolatos tudnivalók) a bal oldali információs sávban találjuk, ám a korábbi fejezetekhez képest a nevezetességek pontos címe is itt található, nem pedig a látnivaló bemutatásánál. Annak ellenére, hogy a szerzők külön kiadványt publikáltak a település turisztikai nevezetességeiről, csak a „leglényegesebbekre” koncentrálnak (kimaradt pl. a Mithras-szentély, vagy az Ásványmúzeum).
A következő fejezet Nagycenk nevezetességeit mutatja be, a korábbiakhoz képest nagyobb alapossággal. Az információs sávban találunk pontos címet, telefonszámot, nyitva tartást, és hogy a kastély belépődíjjal látogatható (melynek mértékéről nincs pontos adat). A fejezet bemutatja a nagycenki hársfarsort és a Széchenyi mauzóleumot is (utóbbi esetében gyakorlati információkat is találunk).
A fertődi Esterházy-kastély bemutatása hasonló alapossággal történik, gyakorlati információkat is nyújtva. Ezt követően pedig Fertőszéplak nevezetességei, a tájházak és a Vasúti Lámpamúzeum bemutatása következik, meglehetősen alaposan. A bal oldali információs sávban szintén praktikus információk olvashatók.
A Fertő és Hanság bemutatása külön fejezetet kapott, amely bemutatja a Fertő-tavat, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, valamint turisztikai látnivalóként a Nemzeti Park bemutatóhelyeit: a Kócsagvárat és a Látogatóközpontot. Utóbbiakkal kapcsolatban gyakorlati információkat is találhatnak a kiadványban az olvasók.
Az utolsó fejezet a térség gyógyvizeivel foglalkozik: a hegykői és a balfi termálfürdőt mutatja be, valamint a Sopron-Balfi ivó kutat. Az általános információkon kívül a bal oldali információs sáv rengetet hasznos tudnivalót nyújt: címek, telefonszámok, nyitva tartás, parkolással kapcsolatos információk.
Összességében a kiadványra jellemző, hogy turisztikai információs kiadványként megállja a helyét, de útikönyvként nem. A benne szereplő információk aránytalanul oszlanak el. A Sopront és környékét bemutató fejezetek meglehetősen röviden, a többi fejezethez képest lényegesen kevesebb információtartalommal bírnak mind a látványosságok, mind a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati információk tekintetében.
A többi fejezet ehhez képest kidolgozottabb, de nem egységes, hiszen az egyes települések, látványosságok esetében más-más információtartalom áll az olvasók rendelkezésére.
Hiányzik tehát a könyvből a koncepció, az egységesség és az arányosság.
Annak ellenére, hogy három különböző letölthető verzió létezik, ezek tartalmukban egyáltalán nem térnek el egymástól. Jóindulatúan azt feltételezem, hogy a szerzőkben eredetileg megvolt a szándék, hogy különböző változatok készítsenek, s talán a jövőben tervezik is a kiadvány átdolgozását, az egyes célcsoportokra való egyediesítését. Erre az on-line útikönyv forma lehetőséget is biztosíthat, hiszen tetszőlegesen bővíthető, változtatható, aktualizálható a tartalom.
Azt vártam volna például, hogy az osztálykirándulóknak szánt verzióban több, a fiatalabb korosztályt megcélzó látványosság, programlehetőség szerepel majd. Teljesen feleslegesnek érzem ebben a verzióban a gyógyfürdők bemutatását, hiszen az osztálykirándulók kevésbé érdeklődnek az ilyen lehetőségek iránt, ezzel szemben lehetett volna szabadtéri látványosságokat propagálni, mint pl. a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén található állatsimogató, vagy ehhez hasonló programlehetőségek.
A különböző célcsoportok számára készült verziók az információk jellegükben, mennyiségükben, vagy akár stílusukban is eltérhetnek egymástól.
Sajnos ez a több szempontú megközelítés egyáltalán nem valósult meg a kiadványban.
Az on-line kiadvány által nyújtott aktuális, praktikus információk lehetőségeit a könyv valamelyest kihasználja, de nem teljes mértékben, és nem egységes módon. Számos nevezetességgel kapcsolatban hiányoznak olyan konkrét információk, mint például az elérhetőségek, nyitva tartás, belépőjegy-árak, máshol szerepelnek ezek az adatok, de nem egységesen. Az elektronikus verzióban éppen az a nagyszerű lehetőség rejlik, hogy az ilyen információkat mindig frissen, naprakészen nyújtja az olvasóknak. (Nyilvánvalóan ez folyamatos szerkesztési, adatgyűjtési munkát igényel.)
Mivel nem hagyományos útikönyvről van szó, így a teljesség igénye egyértelműen hiányzik a kiadványból (pl. történelmi múlt bemutatása). Úgy vélem azonban, hogy az átlagos turista számára kellő információs mennyiséggel bír a kiadvány az egyes nevezetességekről. A hagyományos útikönyvek gyakran a mennyiségre törekednek, ezzel szemben az on-line kiadványok sajátossága lehet „a kevesebb néha több” elve, azaz a turisták számára lényeges, hasznos, gyakorlati információk nyújtása (pl. közlekedéssel, parkolással kapcsolatos információk, nyitva tartás, belépőjegy árak, amelyeket az on-line verzió esetében folyamatosan lehet aktualizálni). A nagyobb tudásanyagra, információmennyiségre vágyó turisták számára nyilvánvalóan nem helyettesítheti az on-line kiadvány a hagyományos útikönyveket, ám egyre gyakoribb az olyan utazó, aki kíváncsi a legfontosabb tudnivalókra, arra, hogy mit érdemes megtekinteni az adott térségben, de csak minimális információra van szüksége ahhoz, hogy utazását megtervezze és inkább a helyszínen tájékozódik. Az ilyen turisták számára az on-line útikönyvek kiváló alternatívát jelentenek, hiszen könnyen hozzáférhető, egyszerű, praktikus információkat tartalmaz.
Az online kiadványok lehetőséget nyújthatnak arra, hogy bemutassák a környék étkezési és szálláslehetőségeit – e tekintetben kiváló lehetőséget biztosítanak az egyes célcsoportok számára külön-külön elkészítendő verziók, és egyben szponzorációs, illetve reklámlehetőséget is jelenthet a vendéglátó cégekkel való együttműködés, amivel az on-line kiadvány ingyenességét fenn lehet tartani.
Úgy vélem azonban, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy egy on-line turisztikai kiadvány ingyenes legyen, hiszen az interneten sokszor eleve átértékelődik az ingyenes és a fizetős változatok fogalma (sok papír-alapon publikált könyv található meg a világhálón digitalizált formában, és a letölthető tartalmak is lehetnek fizetősek).
Úgy vélem, hogy a turisták akár még szívesen fizetnének is egy olyan kiadvány letöltéséért, amit kinyomtatva egy garantáltan friss, aktuális, számukra lényeges és hasznos információkat tartalmazó útikönyvet vihetnek magukkal. (Ez esetben nyilvánvalóan a hagyományos könyvek átlagos áránál lényegesen olcsóbban juthatnának hozzá a kiadványhoz, hiszen ez esetben a nyomtatási költség az olvasót terheli.)
A fentiek alapján az on-line útikönyveknek komoly szerepe lehet a jövőben a turizmus terén, ugyanakkor az ilyen kiadványok esetében is elengedhetetlen az igényesség, a hitelesség és az arányosság.
