A tavalyi évhez képest mintegy 20 százalékos növekedést regisztráltak a Spa & Wellness szervezői. Idén 850 négyzetméteren, 125 standon 170 kiállító jelent meg, és a három nap alatt mintegy 5500 látogató érdeklődött a rendezvény iránt. A kiállításra 250 külföldi látogató is érkezett. A 800 fős részvétellel zajló konferenciát kissé beárnyékolta, hogy az egészségturizmus a négy parlamenti párt közös akarata ellenére sem került be se a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, se a Regionális Operatív Programba, amely annyit tesz, hogy a 2004–2006-os időszakban ilyen irányú fejlesztésekre sem hazai, sem pedig uniós forrásból nem lesz lehetőség.
Élesedő verseny az unióban
Ennek hírére és a hatékonyabb érdekképviselet céljából a Budapest vonzáskörzetének termálvízzel rendelkező önkormányzatai megalakították a Közép-Magyarországi Termálgyűrűt, és miniszterelnöki segítséghez folyamodtak a probléma orvoslására. Nádasi Tamás, az Aquaprofit Rt. elnökvezérigazgatója velük szemben úgy véli, „ez a hajó már elment”, Brüsszelben már döntöttek. A konferencián tartott előadásában azonban hangsúlyozta, az elkövetkező 3 évben komolyan kell lobbizni azért, hogy a 2007-ben kezdődő következő uniós költségvetési ciklusban már bekerüljön az egészségturizmus a programba. De addig is célszerű más pályázati lehetőségek után nézni.
Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója elmondta, a nemzetközi trendeket és az elmúlt évek marketingtevékenységének hatékonyságát vizsgálva úgy döntöttek, nem váltanak évente kiemelt terméket. Ehelyett az elkövetkező tíz évben több kiemelkedőt népszerűsítenek egyidejűleg, amelyek között természetesen az egészségturizmus is szerepel. A gyógy-wellness ajánlatokat illetően versenytársakban nem lesz hiány az unióban – derült ki Alexandra Partale, az Europäisches Tourismus Institute projektigazgatója előadásából. Németországban jelenleg több mint 350 gyógyfürdő- és üdülőhely próbál magának helyet találni a piacon. Az egészségturizmus világtrend, és ahhoz, hogy ezen a mára átláthatatlan nagyságú piacon egy-egy országot, pláne egy-egy fürdőhelyet észre vegyenek, határozott profil és átgondolt imázs kell. Az Európai Turisztikai Intézet (a Trier-i Egyetem mellett működő német kutatóbázis) új értékelő és elemző módszert dolgozott ki ennek a komplex feladatnak a megoldására. Partale projektigazgató aszszony szerint az összehasonlító gyógyüdülőhelyelemzésnél 500 kritériumot mérnek. Összesítik a piaci igényeket az adott település (régió) adottságaival, és így tesznek ajánlatot a fejlesztésekre, a megnyerni kívánt célcsoportok elérésére.
Ma már a fürdő nem elég
Dr. Ruszinkó Ádám (GKM – Turisztikai Államtitkárság) rámutatott Magyarország termálvíz „nagyhatalmi” helyzetére. A gyógy-wellness szállodákban nőtt a forgalom, a vendégéjszakák immár egyötöde itt realizálódik. A fejlesztések támogatása mellett a fenntartható fejlődés érdekében vizsgálatok folynak a termálvízkészlet jövőjét, környezetkímélő felhasználását illetően. Elengedhetetlenül szükségesek a vidéki repülőtér-fejlesztések.
Hegymegi János, a Horwath Consulting ügyvezető partnere éppen a klaszterek uniós összefogásának úttörő kezdeményezéséről számolt be. Az Európai Wellness Projektben a magyar Pannon Klaszterben tömörült 19 nyugat-dunántúli fürdő, 8 osztrák (burgenlandi és stájer), valamint Szlovénia 5 gyógyfürdője (szállodája) hozott létre határokon átnyúló marketingegyesülést.
Molnár László, az Econoconsult Kft. ügyvezető igazgatója előadásában felvázolta, miként növelheti forgalmát, ezáltal bevételeit egy fürdő. A vendégek igénye a szabadidő kellemes, programokban gazdag eltöltésére irányul. Ezért a fürdők a jövőben egy multifunkcionális, időjárástól független szabadidőközpont részét képezhetik, amelyekben a vizes élmények mellett a szálloda, a bevásárló-, szolgáltató- és szórakoztatócentum egyaránt megtalálható.
Hiteles eredmények kellenek
Dr. Göde György, a Büki Gyógyfürdő Rt. vezető főorvosa elmondta, az 50 év feletti magyar nők közül 600, a férfiak közül 300 ezer szenved csontritkulásban. A betegségből adódó csigolya- és csonttörések ellátása évi 12 milliárd forintjába kerül az államkasszának. A büki gyógyvíz magas kalciumtartalmánál fogva alkalmas a csontritkulás orvoslására és megelőzésére. Ahhoz azonban, hogy a büki komplexum hosszú távon az osteoporosis gyógyításának kiemelkedő helyszínévé váljon, európai színvonalú személyi és tárgyi feltételek megteremtése szükséges.
Élni, akár a királyok
A negyedik, egyben utolsó nagy témakör az egész napos konferencián a wellness volt, szintén négy meghívott előadó részvételével, és Eőry Edit vezető termékmenedzser (MT Rt.) szerepelt moderátorként.
Dr. Varjú Gábor tartott előadást a thalasszoterápiáról, amelyet kellemes, relaxáló hatású zene kísért. A tengervíz jótékony hatását már az ókorban is ismerték, azonban először a thalasszoterápiát kúraként 1867-ben alkalmazták a franciák. Nemcsak a tengervíz, hanem a benne lévő algák is rendkívül értékesek: az emberi vérplazmához hasonlóan sejtjeikben a (tenger)vizet akár 100 ezres nagyságrendben tartalmazzák. Ezért érthető, ha olyan országokban is (pl. hazánkban), ahol nincs tenger, létrehoznak divatos thalasszoterápiás centrumot, ahol az algák hatását, tengeri sót és tengervíz sprayt használnak a kúrák során.
Zopcsák László az új wellness-szakemberképzés módjait ismertette. A megváltozott szemlélet – ma már nem az izomtömeg-növelés a lényeg, hanem a megfelelő fitt állapot – miatt változott a fittségi edzés színtere, és a sportszakemberképzésben is más a kívánalom. Nem a rehabilitáció, hanem a betegségek megelőzése, az egészség megtartása, a prevenció vált elsődlegessé. Azt is megtudtuk, hogy a wellnesslétesítményekben a legfontosabb a teammunka, ám egyvalami ma még hiányzik: nincs közös szaknyelv, sokszor a különböző szakterületeken dolgozók nem értik egymást, pedig elvárás lenne a közös kommunikáció.