A kutatás kiterjedt annak tesztelésére is, hogy az étkezési jegyek értékének további potenciális emelésére miként reagálnának a gazdaság érintett szereplői. A Szonda-Ipsos vállalati felmérése szerint 2005 elején a versenyszférában dolgozók 57 százaléka részesült hideg és 11 százalékuk meleg étkezési utalványban a munkáltatók bevallása szerint. Előbbi 3 százalékpontos csökkenés az előző évi felméréshez képest. Utóbbi a kerekítési határokon belül megegyezik az előző évi mértékkel. A hazai gyakorlat szerint a vendéglők déli forgalmának több mint a felét a környékbeli dolgozók fogyasztása adja. A vizsgálatba bekerült vendéglátóhelyek közel 75 százaléka fogad el étkezési utalványt, illetve 25 százalékuk áll szervezett kapcsolatban munkáltatókkal. Az étkezési utalványt elfogadók több mint a fele 2003-2005 között döntött így, tehát itt egyértelműen tetten érhető a kedvező hatás. Az érintett vendéglátók kétharmada szerint megéri jeggyel foglalkozni. A meleg utalványok beváltásával foglalkozó éttermek 70 százaléka szerint a jegyek értékének emelése növelné forgalmukat. A vendéglátóhelyek 58-63 százaléka hajlandó építési és gépi beruházásokra, étterme bővítésére, átalakítására, illetve új étterem megnyitására, azonban ezt csak a forgalom megtöbbszöröződése (2-5-szörös emelkedése) esetén tenné. Leginkább új főállású munkaerő felvételére hajlandóak az érdekeltek (77 százalékuk a forgalom duplázódása esetén). Az étkezési jegyeket el nem fogadó éttermek a vendégkör összetételével, a készpénzfizetés előnyeivel, illetve az étkezési jegy forgalmazók felkérésének hiányával indokolják a helyzet ilyetén alakulását.