Az eseményen részt vett Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Bús Balázs III. kerületi polgármester és a Zichy család tagjai. Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester mondott beszédet.

Hatvan évnyi várakozás után, a helyreállító munkálatoknak köszönhetően mától eredeti pompájában látható a Bebó Károly alkotás oltárszerű talapzatán a három kőszobor: Szent Flóriánt a tűzvész, Borromei Károly milánói püspököt a pestis, valamint Néri Szent Fülöpöt a földrengés ellen oltalmazó védőszentjének alakja, melyet az avatási ünnepségen Székely János esztergom-budapesti segédpüspök áldott meg.

A Fogadalmi oltár, vagy más néven Flórián-szoborcsoport restaurálásának folyamata még 2002-ben, a Braunhaxler Egyesület kezdeményezésére kezdődött el, miután a III. kerületi Önkormányzat haszonkölcsönbe vette a Budapesti Történeti Múzeumtól, ahol a szocializmus alatt őrizték.

A munkálatokban Markolt György és M. Gémes Katalin szobrászművészek, valamint Fekete Attila és Kontúr András restaurátorok vettek részt. Tarlós István főpolgármester a szoborcsoport ünnepi újraavatásán beszédében hangsúlyozta, hogy a szoborcsoport és a Szentek élete és tevékenysége példát mutat a ma emberének is.

A főpolgármester így fogalmazott: Szent Flórián alakjával a tűzzel való küzdelmet, és az ember győzelmét hirdetjük a pusztító elemekkel szemben. Hiszen egy város, különösen így volt a középkori településeknél, az idegen seregek támadásai mellett leginkább a tűzvészeket, a pestisjárványokat, földrengéseket és az árvizeket szenvedte meg. Ezért övezte kiemelt tisztelet eme, a Fogadalmi oltáron is látható Szentek alakját megannyi kelet-közép európai településen. Most, egy régi szép szoborcsoportot állítunk méltó helyére itt, a szentről elnevezett téren, Óbudán, ahol hagyománya van Flórián tiszteletének és múltja van szinte minden egyes épületnek. Hiszem, hogy azok, akik fontosnak tartják egy szoborcsoport újbóli felállítását, maguk is vallják az alkotás által megfogalmazott hitvallást. Ez esetben vallják az itt élők is, Szent Flórián példája alapján az állhatatosság, a becsület és a segítségnyújtás fontosságát, erkölcsi parancsát – hívta fel a figyelmet Budapest első embere.

Mint ismeretes Bebótól, mint a Zichy család udvari szobrászától, maga Zichy Miklós gróf és neje Berényi Erzsébet rendelte meg a szobrokat, miután azok akkor még különálló kompozíciók voltak.

Csak a XIX. század elején, a mai Vörösvári út - Szentendrei út - Tavasz utca - Pacsirtamező út által határolt területen helyezték egymás mellé azokat.

A II. világháborút követően az akkor nem kívánatos szoborcsoportot lebontották, és a Budapesti Történeti Múzeum raktárába őrizték egészen 2002-ig.