A PSZÁF már korábban is foglalkozott lakossági panaszkezeléssel, a szeptember elsején életbelépő kormányrendelet pedig kiterjeszti fogyasztóvédelmi jogkörét. Ennek értelmében a szervezet három évre visszamenőleg vizsgálhatja a bejelentéseket. Megnövelték a kiszabható büntetés nagyságát is: a 100 millió forintnál nagyobb bevételű cégek esetében a bírság elérheti a 2 milliárd forintot, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének okoz súlyos vagyoni hátrányt.

A Világgazdaság kérdésére a PSZÁF úgy tájékoztatott: bármilyen pénzügyi fogyasztóvédelmi üggyel kapcsolatban fogadják a panaszokat és ha az más hatóság jogkörébe tartozik, továbbítják az illetékes szervezetnek. Itt elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal kerülhet szóba, amely továbbra is a piaci erőfölénnyel való visszaéléssel és a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos ügyeket vizsgálja. A PSZÁF véleménye szerint a két szervezet hatásköre közötti határvonal világos, az együttműködés pedig zavartalan. Bár a hatásköre bővül, a PSZÁF személyi állománya és költségvetése nem változik szeptember elsejével. A szervezet közlése szerint a kezdetektől működtetik az ügyfélszolgálatot, amely a mindenkor a beérkező megkeresésekhez igazított létszámmal és kapacitással látja el a feladatát. Mint mondták, fennakadás sohasem volt, amikor szükségesnek látszott, akkor a PSZÁF megerősítette ügyfélszolgálatát. A felügyelet szükség esetén belső átcsoportosítással oldja meg a plusz feladatokat. 

A PSZÁF személyesen, levélben, telefonon és e-mailben is fogadja a fogyasztói panaszokat. A konkrét ügyek kivizsgálásához az érintett neve és címe szükséges. Ugyanakkor az üggyel elsőként érdemes az érintett pénzügyi szolgáltatóhoz fordulni. Az érintett pénzügyi cég köteles a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül írásban megküldeni a fogyasztónak álláspontját és a meghozott intézkedéseket. A panasz elutasítása esetén a cég közli, a székhelye szerint melyik illetékes békéltető testülethez fordulhat a fogyasztó.

Mint hogy a PSZÁF-nek nem feladata egyéni fogyasztói sérelmek orvoslása, sem a kártérítés kikényszerítése, érdemes a békéltető testület elé vinni az ügyet, ha a céggel nem sikerül dűlőre jutni. Ezek a gazdasági kamarák által működtetett független testületek ingyenes vitarendezési fórumot biztosítanak és ha a két fél nem tud megegyezni, döntést hoznak az ügyben. Az eljárás hátulütője, hogy a békéltető testület határozatai nem kötelező erejűek a cégekre nézve. De a testületek rendszeresen közzéteszik azon vállalatok neveit, amelyek nem vetették magukat alá határozatuknak, így a nyilvánosság erejének köszönhetően többnyire sikerrel zárulnak az ügyek. (VG Online)