Szerelem második látásra

Lehet valami dr. Lutz Trümper magdeburgi polgármester címben idézett szavaiban. Szász-Anhalt tartomány fővárosa olyan emberhez hasonlít, akinek igazi értékeit elsőre talán észre sem vesszük, de ha engedjük kibontakozni, menthetetlenül beleszerelmesedünk.

Valahogy így történt munkatársunkkal is, akivel egy áprilisi délután a berlini vonat besuhant a város pályaudvarára. A szállodába menet kétségek gyötörték: „Miért épp itt rendezik a 42. GTM-et?” Másnap kerékpárra pattant, és kétségei oszlani kezdtek: ahogy szaporodtak a kilométerek, úgy tárultak fel a város titkai. Egy remek turisztikai termékké összerakott város képe kezdett kibontakozni.

Több mint ezer évvel ezelőtt I. Ottó gondoskodott róla, hogy Magdeburg a Német- Római Császárság székhelyévé váljon. Azt már nem érhette meg, hogy Németföld első gótikus katedrálisa itt meredjen a menny felé; pontosan ott, ahol a császár a végső nyughelyét is adó román templomot emeltette. A katedrális túlélte a harmincéves háborút és a II. világháborút is. Nem úgy az innen kőhajításra fekvő Szent János-templom. Szegény Luther Márton, ha látta volna, hogy kétszer is romhalmazzá vált az a templom, ahol 1524-ben elhangzott beszédét követően a reformáció mögé állt az egész város, igencsak keserű arcot vágna. De mert felvilágosult ember volt, bizonyára nem venné zokon, ha látná, hogy e templom mára a város egyik legnépszerűbb rendezvénytermévé vált. Vélhetően Magdeburg másik nagy Ottója, az itt nyugvó Otto von Guericke is örömmel mutatná be egy, a főhajóban rendezett gálavacsora közönsége előtt, mire képes a vákuum két réz félgömbbel. Az 1646-ban Magdeburg polgármesterévé lett kísérleti fizikus pár várossal odébb, Regensburgban kápráztatta el fejedelmi közönségét azzal, hogy az általa fejlesztett légszivattyúval légüressé tett réz félgömböket 16 ló sem volt képes szétfeszíteni. „Mutatványa” mérföldkővé vált a légnyomás szerepének megértésében. A városban lépten-nyomon házfalakra pingált félgömbökbe botlik az ember. Akinek nem esne le, mi végre ez a nagy félgömbözés, az a gömböket követve előbb-utóbb a Guericke Múzeumnál találja magát, ahol megismerhetők a tudós egyéb találmányai is.

Szocreál és Hundertwasser

Ki hallott már a cukrászstílusról, avagy Zuckerbäckerstilről? Az, aki megcsodálta a magdeburgi szocialista realizmus alkotásait. Tény, hogy a korszakból megmaradt Sztálin- barokkot egyre több helyen mutogatják az utókornak. A gondosan kiglancolt, mini Karl Marx Allee-t idéző épületek még színesek is. Annyira azért nem, mint a magdeburgi modernizmus házai. „A szín az élet zamata” – állította az építész Bruno Taut, aki Walter Gropiusszal a Neues Bauen és az ebből kinövő Bauhaus egyik atyja. Míg Gropiusék Dessauban teljesedtek ki, addig Taut Carl Krayl kollégájával Magdeburgot szabta át. A főképp lakónegyedeket tervező páros látásmódját leginkább az Otto-Richter Strasse expresszionista festésű házain figyelhetjük meg. Az utolsó házát Magdeburgban tervező Hundertwasser sem fukarkodott a színekkel. A 2005-ben átadott, Zöld Citadella névre keresztelt háza az utcáról nézve rózsaszín, akár egy minyon. Fentről már inkább néz ki parknak, köszönhetően az épületbe ültetett több száz fának. A komplexumban lakások és boltok mellett hotel is üzemel.

Zöldséges indusztriál

Magdeburg Németország egyik legzöldebb városa: területének közel 13%-a parkosított, ugyanakkor a várost körbeveszik a szélerőművek, itt is gyártják őket. Akad rajtuk kívül másik olyan ipari jellegű létesítmény is, amelyet büszkén mutogatnak a helybeliek, és még a közvetlen közelébe is engedik a kíváncsiskodókat. A város határában található az az Elbát más német folyókkal összekötő zsilip és csatornarendszer, amelynek része a világ leghosszabb úgynevezett csatornahídja. A 2003-ban átadott létesítmény az Elbát és árterét íveli át 918 méter hosszan és kapcsolja össze az alaposan megrakodott uszályok számára az Elba-Havel és Mittelland csatornákat Magdeburg kikötőjével. A tövében halad az Európa egyik legnagyobb bringatúrás forgalmát lebonyolító Elba menti kerékpárút. A hídra kapaszkodó lépcső előtt, a bringatárolónál informatív tábla tájékoztatja az utazót arról, mit lát. „Gyere fel a lépcsőn, kedves utazó, és csodáld meg a német mérnöki zsenialitás egyik alkotását!”


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.