Szlovénia turizmusa dinamikusan fejlődik, amit a számadatok is alátámasztanak. Az országba érkező vendégek száma 1995-ben még 732 103 volt, az ezredfordulón már 1 089 549, míg 2006-ban 1 616 650. Ugyancsak beszédes adat a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma, amely az 1996-os 2 550 607-ről 2006- ra 4 488 829-re nőtt. A ljubljanai repülőtér is majdnem kétszeresére növelte nyereségét tavaly, hiszen adózott eredménye 90 százalékkal haladta meg a 2006-os eredményt. Ez elsősorban az utasszámnak köszönhető, amely 14 százalékkal, 1,524 millió utasra nőtt. Magyarország 2006-ban Szlovénia hetedik legnagyobb küldő országa volt 118 530 látogatóval, a vendégéjszakákat tekintve pedig két százalékkal vette ki részét a szlovén piacból, megelőzve az USA-t, Oroszországot és Franciaországot is.

Az országban a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 50 000 ágy található, a Szlovén Turisztikai Hivatal tájékoztatása szerint többet a kis ország nem is igen bírna el. Ezért az uniós forrásokat sem a tömegturizmust szolgáló elemekre, hanem a minőségi kínálatra, golfpályákra, különlegességekkel, látványelemekkel felszerelt szállodákra fordítják. Ennek megfelelően viszonylag keveset, egymillió eurót költenek külföldi marketingre, elsősorban a tour-operátoroknak, újságíróknak tartanak tanulmányutakat. Szigorúan szabályozzák az ingatlantulajdonlást, a szlovén állam szeretne minél több ingatlant, földet, értéket szlovén kézben tudni. Az állam minden vegyes vállalatban tulajdoni hányadot birtokol.

A bledi templom csodaharangja

A 7. századtól szláv törzsek népesítették be a mai Szlovénia területét, a 9. században újabb hullámban vonuló népcsoportok érkeztek a Mura– Száva–Soča folyók és a tenger, valamint a szárazföld belsejében húzódó karszthegység területeire. Bledben a mai napig őrzik Živa, a teremtés ősistenasszonyának emlékét azon a kis szigeten, amely köré a városka épült. A krajnai, karintiai, stájer nemesek 1011-ben várat építettek a tó fölé magasodó sziklaszirtre. Innen a kilátás fenséges: egyik irányban a hegyek ölelte síkságon tiszta időben akár a fővárosig, Ljubljanáig ellátni, a vár másik oldala fölé termetes, hófödte csúcsok magasodnak. Alant, a több mint két kilométer széles tó közepén kis sziget csalogatja a tekintetet, amely a legenda szerint úgy keletkezett, hogy Isten a tékozló emberekre megharagudván a mai sziget körüli földet egy éjszaka lesülylyesztette, s mire az emberek reggel fölébredtek, a hegyekről lefolyó patakok vízzel töltötték föl a területet. A szigetre ma kézzel hajtott hajócskákkal, „pletnával” lehet eljutni – borsos összegért. Az út megéri az árát, hiszen a szigeten található templom gótikus, reneszánsz és barokk elemekkel gazdagodott az idők folyamán, harangjához pedig szintén kötődik egy legenda. Történt egyszer, hogy a vár urát haramiák gyilkolták meg, mire felesége bánatában minden vagyonát pénzzé tette, hogy abból egy harangot öntessen. Mikor azonban a szigetre indult a harangot szállító hajó, vihar támadt, és a bronz hangszer a tó fenekére sülylyedt. Elkeseredésében az asszony apácának állt Rómában, és itt érte a halál. A pápa később tisztelete jeléül harangot küldött Bledbe. Ha valaki fölmegy a templom tornyába, s megkongatja a harangot, teljesül egy kívánsága.

Bledben 5000 szállodai ágy található, épp annyi, ahány lakosa van a városnak... Persze itt több mint százötven éves hagyománya van a gyógyturizmusnak, de ugyanez a helyzet az ország más részein, így a tengerparton is. Az alig 50 kilométer hoszszú adriai partszakaszon egymás után épülnek az új, és szépülnek a régi szálláshelyek. Portorožban például több négycsillagos szálláshelyet fűztek össze kalákaszerűen, s miközben mind rendelkezik saját wellnessrészleggel (némelyikben tengeri sós vízben töltődhetünk föl), egy hatalmas központi rekreációs paradicsomot a szállodák vendégei közösen használnak.

A tengerpart és annak kicsiny, hangulatos, középkori városkái amúgy is rubintok a szlovén turisztikai kincstárban. Piranban például a házak homlokzatán jottányit sem lehet változtatni, szigorú a műemlékvédelem. Ottjártunkkor éppen a városháza előtti teret burkolták ízléses kőlapokkal. A piacán minden kapható, ami a mediterrán éghajlatra jellemző, a gyakran olasz nemzetiségű kofák a szlovén mellett angolul, németül is kínálják portékáikat (Szlovéniában hetente három angolórájuk van a diákoknak, és a filmeket eredeti nyelven, feliratozva vetítik a tv csatornák). A várba fölsétálva értjük meg, miért óvják annyira vendéglátóink a várost: a bástyákról lepillantva egy középkori városka látképe tárul elénk, piros tetős házakkal, mészkő falakkal, égbe nyúló templomtoronnyal. A kisvárosban töltik el az összes szlovén vendégéjszakák 16,4 százalékát.

Szlovéniában járva mindenhol finomságokat találunk. Gombalevest, savanyított gombát és gyöngyhagymát kínálnak, mellé finom, könnyed, gyümölcsös illatú karsztvidéki és tengermelléki borokat, de a karsztvidéken egy háztartásból vagy étteremből sem hiányozhat a szlovénok által csak burjának nevezett, az északról fújó hideg szélben másfél éven át érlelt, ízletes sonka.

Koboldoknak terített mészkő asztal

Szlovéniában az adrenalinnövelő extrém sportokat is számtalan helyen és formában lehet űzni. A tengerbe ömlő Soča folyó felső folyását a magyar turisták is gyakran látogatják, ahol a rafting, kenu, kajak, kenyoning próbálható ki. A Triglav Nemzeti Parkhoz közeli Bohinji-tó körüli hegyekben számtalan kerékpárút várja a downhilleseket és a túrakerékpárosokat, emellett a hegymászóknak is ideális a terep, és még egy adrenalinpark is épült itt. A magyar turisták érdeklődését ez a régió is fölkeltette, a tavalyi évben hét százalék volt a honi vendégek aránya a kis régióban.

Azonban a szlovén turisztikai kínálatnak itt még közel sincs vége. A föld alatti világ szerelmesei szintén megtalálják számításukat, ha az ország vendégszeretetét élvezik. A legtöbben a postojnai barlangba tesznek látogatást, amely szépségével valóban rászolgál a számtalan turista csodálatára, ám kevesebben ismerik Škocjan barlangjait, noha a cseppkőüregrendszer a világörökség része. A két kilométer hosszan látogatható gyógybarlang (a közeli Sežana szálláshelyeiről szállítják ide a légúti megbetegedésben szenvedőket, akik többhetes kúrán vehetnek részt) azonban nemcsak bámulatosan gazdag mészkő képződményeiről híres. A barlangba befurakodó, azon végighaladó, majd Trieszt közelében a felszínre törő és tengerbe ömlő Reka (jelentése: folyó) folyó olyan világot varázsol a látogató elé, amelyet csak a legszebb mesében olvashat. Szédületes méretek (a barlang legmagasabb és legmélyebb pontja között száz méter a különbség), mélyben morajló föld alatti folyó, lélegzetelállító mélység fölött átívelő híd és koboldok tányérkáira emlékeztető mészkő képződmények látványa kápráztatja el a szájtátva sétáló turistát.

A paripáktól Preserenig

A barlangrendszertől néhány kilométer csupán Lipica lótenyészete, amely már Habsburg Rudolf kora (1580) óta neveli a világhíres szürke paripákat. Az andalúziai és szlovén karsztvidéki fajta kereszteződéséből kialakult lipicai ló türelmes, okos állat (még a bécsi keringőt is eltáncolja), ezért a fogathajtók, a díjugratók és a díjlovasok egyaránt kedvelik. A lovakat (amelyek kétéves korukig barna szőrűek) hároméves koruktól tanítják négy-hat éven át. Lipicán, a farm mellett szálloda és golfpálya is várja a nyugalomra vágyókat.

Szlovénia azonban mindezek mellett nagyhatalom a síturizmus területén is, hiszen az Alpok nyúlványain számtalan pálya várja a téli sportok szerelmeseit Vogeltől Bovecen át Kranjska Goráig. Ha repülővel érkezünk a Ljubljana melletti Brnik Airportra, csak negyedórát kell buszoznunk a krvaveci sípályákhoz szállító függő kabinokig. Az 500 métert emelkedő lanovka után síliftekkel közelíthetjük meg a pályákat, a panziókhoz pedig lánctalpas járművekkel szállítják el csomagjainkat. A pályák kitűnőek, egy ötnapos síbérlet 89 euróba kerül. A szlovén turisták mellett mind több angol síel az 1500-2000 méter magasan fekvő pályákon, akik a fapados járatokkal érkeznek hétvégére, de magyar turisták is szép számmal látogatják a szlovén síterepeket.

S ha már szóba került Ljubljana (a Monarchia-beli Laibach): érdemes ellátogatni a háromszázezres fővárosba is. A középkori, barokk és pompás szecessziós épületek között sétálva mesebeli időutazáson vehetünk részt. A város fölé magasodó várba (ahol egy ideig gróf Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk is raboskodott) gyalog és siklóval is feljuthatunk. A várkápolna mennyezetén fölfedezhető a magyar történelemben is meghatározó Czillei család címere. A városban szinte minden Prešerenről, a szlovénok nagy költőjéről szól, aki a mi Petőfinkhez hasonlóan szintén 1849-ben hunyt el. A poéta bordalának egy versszaka ma a szlovén himnusz szövege; Prešeren szobra áll a főtéren, és még egy Mozart-golyóhoz hasonlatos deszszertet is kreáltak emlékének ápolására a szlovénok. A Ljubljanica folyó partján számtalan étterem, kávézó, söröző várja a turistákat.