A 30 ezer megkérdezett európainak - nem csupán EU-polgároknak - csak 21 százaléka állította, hogy idén "csaknem bizonyosan" nem utazik sehova üdülni, míg tavaly 33 százalék nem utazott sehova. A derűlátást illetően azonban óvatosságra int, hogy 28 százalék egyelőre nem döntött arról, hol fog üdülni. Az mindenesetre jó jel, hogy az utazást tervezők 46 százaléka nyilatkozott úgy, bizonyára lesz elég pénze az üdülésre. Tavaly ez a mutató 5 százalékponttal alacsonyabb volt.
A turizmus az egyik legfontosabb szolgáltatási szektor Európában: a GDP 5 százalékát adja és a foglalkoztatottak 6 százalékának ad munkát. Az európai polgárok növekvő arányban - 57 százalékban - hagyományos turistacélpontokat kívánnak felkeresni, miközben 28 százalék mondja, hogy szívesebben keresne fel viszonylag ismeretlenebb helyeket.
Miközben tavaly az európai polgárok mintegy kétharmada utazott el valahová, a szóródás jelentős: ez a mutató a norvégoknál 84, a finneknél 83, a hollandoknál 79, az íreknél 78 százalék volt. A lista alján kelet-közép-európai országok - Magyarország (57 százalék), Lettország (54 százalék), Románia (51 százalék), valamint dél-európai országok - Málta (58 százalék), Portugália (48 százalék), Olaszország (44 százalék) vannak. Azok aránya, akik azt mondják, idén aligha utaznak bárhová, Törökországban a legmagasabb: 44 százalék. A magyarok 40, a szlovákok 36, az olaszok és a máltaiak 35-35 százaléka nyilatkozott így.
A legnépszerűbb úti cél Spanyolország volt és marad - idén 10,4 százalék tervezi, hogy ezt az országot keresi fel -, majd Franciaország (9,9 százalék) és Olaszország (9,2 százalék) következik. Az utazást tervezők 32 százaléka saját országán belül kíván valahova elmenni.
Az Európai Parlament (EP) egyébként hétfő este tárgyalt Strasbourgban annak az immár két évtizedes uniós irányelvnek a módosításáról, amely az utazási szolgáltatásokat vásárolók jogainak védelmét lenne hivatott megerősíteni. A tervezet tartalmazza egyebek közt azt, hogy a csődbe ment légitársaságok utasainak kompenzáció jár. Az ezzel kapcsolatos eddigi sok bizonytalanságnak - valamint természetesen az internet szélesebb körű elterjedésének - nyilván szerepe van abban, hogy az utazni vágyók egyre nagyobb hányada - az elmúlt két évben immár egynegyede - saját magának állítja össze utazási csomagját, különböző szolgáltatásokat saját maga rendel meg.
Az EP-vitában a fideszes Kósa Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy a most hatályos irányelv semmilyen területen nem veszi figyelembe a fogyatékkal élő személyek speciális jogait. Szerinte az egységes utasjogi charta adhatná meg azt a lehetőséget, hogy mindenki - beleértve a fogyatékkal élőket is - igénybe tudja venni a csoportos utazási szolgáltatásokat. (MTI)
