ttrend • A Balaton környékén élők gyakran azt mondják, hogy a tónak valójában nincsen gazdája, mert túl sok szervezet foglalkozik vele. Ön is így látja ezt?

– A régiónak van egy dedikált koordináló és fejlesztési szervezeti rendszere, amely a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Balatoni Fejlesztési Tanács együttes működésén alapszik. Amellett a Balaton természetesen aktív életet élő régió, amelynek kiemelt üdülőkörzetéhez hivatalosan 164 település tartozik. Ezeken a legkülönbözőbb „hétköznapi” fejlesztések zajlanak. Ráadásul minden minisztérium, amely fejlesztéseket hajt végre vagy támogat, egyben a Balatont is fejleszti. És még lehet említeni azt a számtalan civil szerveződést, amely csak egy-egy részcél megvalósítására áll össze, de öszszességében mégis a tóért dolgozik. ttrend

• Ezek munkája mennyire van összehangolva?

 – A kérdésre jó lenne úgy válaszolni, hogy jól. Sajnos az erőket szétforgácsolja a koordinálatlanság, a jó szándékú, de párhuzamos munkavégzés. ttrend

 • Meg tud-e valósulni egységes koncepció, ha a fejlesztések nagy részét magántőkéből hajtják végre?

– A mai magyar valóság túl színes (itt a kormányzati, önkormányzati és magánerő hármasára gondolok), a Balaton pedig túl nagy térség ahhoz, hogy valamiféle központi, egységes működési szerkezet megvalósítható legyen. Direktívákat tartalmazó koncepció tehát nem vezérli a fejlesztéseket. Ha lenne ilyen, az ellentmondana a vállalkozói szabadságnak, pedig szerintem itt lenne az ideje a korlátozásoknak. Néhány kínálati elem máris túlnövekedett, a piaci szereplők sokszor csak egymás durva legyőzésén keresztül próbálnak fennmaradni. Ma nincs olyan ember, aki fel merné vállalni a korlátozás felelősségét. ttrend

• Ön felvállalná? Konkrétan mit kellene korlátozni?

– Nem tisztem a korlátozások bevezetése. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy sok adminisztratív nehezítés helyett Európából éppen az ilyen – ésszerű – piackorlátozási mechanizmusokat kellene átvenni. Ott gyakran hallani arról, hogy bizonyos üzlettípusokból csak akkor nyitható új, ha egy másik bezár. ttrend

• Mit fejlesztene ön a Balaton körül, ha lenne rá 100 milliárd forintja?

– Ha vállalkozóként szolgáltatást fejlesztenék, akkor elvárnám a hozzá vezető utak és az infrastruktúra állami rendezését, ha állami fejlesztő lennék, akkor megfelelő adóbevételt és sok új munkahely megteremtését várnám. Ha vállalkozóként költhetnék el ekkora összeget, akkor azt ajánlanám fel az önkormányzati és állami környezetnek, hogy tegyenek hozzá ők is – ha lehet – ugyanennyit. ttrend

• Mit szól ahhoz, hogy a magánberuházások nyomán keletkező hasznot magáncégek teszik zsebre például az önkormányzatok helyett?

– Baj akkor van, ha a Balatonnál szerzett haszonnal elszaladnak a régióból, és nem itt forgatják vissza a pénzt. Ráadásul éppen azok kezdték el ócsárolni a Balatont, akik korábban – gyenge teljesítmény mellett – a nagy haszonhoz szoktak hozzá. A tó „lenyúlása” bizonyos értelemben ma is folyik. ttrend

• Pontosan mire gondol?

– Sokan akarják a Balatont pillanatnyi anyagi érdekeik mentén jövedelemszerzésre használni, de nem törődnek a tó hosszú távú sorsával. Minden megbecsülésem viszont azoké, akik távlatokban gondolkodnak, és évek óta igyekeznek a vendégeket egyre jobban kiszolgálni. Szerencsére ma már ők vannak többségben. ttrend

• Az SCD Group ahányszor megszólal, annyiszor hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen nyereségesen tudnak működni vállalkozások a Balatonnál jóval kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező wörth-i, Genfi- vagy Garda-tónál. Ön szerint jogos az összehasonlítás?

– A közvetlen összehasonlítás nem helyes, a többi tó adottságai semmivel sem kedvezőtlenebbek a Balatonéinál. Nézzük meg a megközelíthetőségüket, majd tekintsünk körül a partjukon állva. Az elmúlt évtizedek zavartalan piaci fejlődése őket sokkal előrébb vitte. Az SCD-nek mégis igaza van. Fejleszteni kell, sőt az is nagyon értékes felismerés, hogy máshonnan is lehet jó példákat hozni. ttrend

• A kilátások pillanatnyilag jónak látszanak, de a vendégéjszakák száma a KSH adatai szerint 5 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ön milyen prognózist adna az idei évre?

– Jó lenne, ha mennyiségben az előző év vendégéjszakáit kissé meghaladnánk, azon belül a belföldi növekedésnek örülnék igazán. ttrend

• Van erre esély?

– Hogyne, belföldön növekedni kezdett a Balaton ázsiója. Rájöttünk, hogy a tó kiváló nyaralók és pihenőhely, az árai pedig végképp versenyképesek. Próbáljon meg csak valaki az előbb említett külföldi tavak valamely promenádján 5-6 euróért helyi ételspecialitást rendelni egy szép étteremben. A Balatonnál ez még mindig lehetséges.

TÓTH BÉLA, a Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda ügyvezető igazgatója

■ Született 1956. október 30-án.

■ Család Családjával Tihany mellett él, felesége az idegenforgalomban dolgozik, két gyermeke általános iskolás.

■ Iskolák • Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola

■ Munkahelyek • Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, vezetői pozíciók • Budapest Kongresszusi Központ, irodavezető • Balatoni Intéző Bizottság, idegenforgalmi munkatárs • Balatontourist Rt., marketingigazgató • MTRT Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda, igazgató

■ Nyelvismeret Német, angol, orosz

■ Egyéb A Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége elnökségi tagja