Michalkó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa is ezt hangsúlyozta a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón, kiemelve: a fejlesztéseknek a turisták teljes ellátását kell szolgálnia, kiépítve minden infrastruktúrát a jelentkező igények teljesítéséhez. Különösen fontosnak tartotta, hogy a turisztikai vonzerő erősítésével párhuzamosan a szállás- és vendéglátó helyek fejlesztése kiemelt szerepet kapjon az európai uniós és nemzeti források felhasználásánál. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az idegenforgalom fejlesztésére 2013-ig 280, míg a vidékfejlesztési programban 16,6 milliárd forint áll rendelkezésre. A turisztikai attrakciók, a vonzerő javítására több, mint 58 milliárd, a szálláshelyek befogadó-képességének növelésére pedig mintegy 27 milliárd forint használható fel.
Hanusz Árpád, az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, a nyíregyházi főiskola intézetigazgatója úgy vélte: a rendelkezésre álló 300 milliárdos forrást minden bizonnyal felhasználják majd a szerinte jó tervekkel rendelkező ágazati szereplők. Hozzátette: az uniós támogatású beruházások közül több már el is készült az országban, példaként említette az 1,6 milliárdos költségből kialakított turisztikai attrakciót, az indonéziai szigetvilág élőlényeit bemutató nyíregyházi esőerdőházat és ócenáriumot, valamint a nyírbátori fürdő 1,7 milliárdos fejlesztését.
Hanusz Árpád fontosnak tartotta, hogy a további beruházásoknál prioritásokat határozzanak meg az ágazat szereplői a desztinációs menedzsmentekkel közösen, s különböző attrakciók létrehozása a látványosság mellett élményt is biztosítson a turistáknak. Elengedhetetlennek tartotta továbbá a szakemberképzés erősítését, hiszen a fejlesztések a foglalkoztatás növelésével járnak majd. Hozzáfűzte: jelenleg az idegenforgalom 400 ezer embernek ad munkát, s a nemzeti össztermék, a GDP 8,5 százalékát állítja elő. (MTI)
