Harsányi István, a ferences rend főépítésze szerint két gyóntatófülkét is találtak, amelyek felfedezése "tudományos szenzációnak ígérkezik"; a sajtó képviselőinek jelenlétében szerdán délelőtt tárják fel a másik falfülkét, amely alakját és eredeti funkcióját tekintve valószínűleg az első párja lesz.

A gyóntatófülkéket az 1600-as évek második felében vagy legkésőbb 1718–1721 között alakítottak ki, amikor a templomot bővítették - mondta a főépítész. A falak és pillérek felületének tisztítása közben a templom mellékhajójában két befalazott, a padozat szintjénél kezdődő falfülkére akadtak. Az egyiket augusztus elején kibontották, és egy ma is használható, ősi gyóntatófülkére bukkantak.

A félkörívben záródó fülke, amelyben téglából kialakított pad található, éppen akkora, hogy egy testesebb szerzetes is kényelmesen elhelyezkedhet benne. Hátát a falnak támaszthatja, és a fejénél jobbra és balra lévő egy-egy mívesen kialakított, hosszúkás réshez illesztheti fülét. A szerzetes "biológiai lenyomata", vagyis a falnak dőlő fej és test alakja ma is tökéletesen kivehető a mészfestésű falfelületen - szerepel a közleményben.

A gyónók, akik a ferences templomokban mindig nagy számban végezték szentgyónásukat, a fülke külső oldalán, a paptól jobbra vagy balra térdepelve, a résen át fülbe gyónhatták megbánt vétkeiket, meghallgathatták a pap intő szavait, tanácsait és tudomásul vehették a kapott elégtételt, penitenciát.