Azt követően, hogy tavaly az UNESCO Magyarországról elsőként felvette a busójárást az emberiség szellemi kulturális világörökségének listájára, sokan tartottak attól, hogy a hagyomány bizonyos elemei megváltozhatnak, vagy esetleg elüzletiesedik a busójárás. Nos, az aggályok alaptalannak bizonyultak. Egy-két apróság ugyan változott, de ezek semmilyen formában nem érintették a télűző népszokás lényegét, pusztán a zökkenőmentes lebonyolítást segítették. Ilyen volt például, hogy a város határában eligazodást segítő információs pultokat állítottak fel a szervezők, vagy az, hogy ezúttal a főutca egy részéről kitiltották az árusokat, s így jóval nagyobb hely maradt a busófelvonulás nézőinek. Ugyancsak jó ötlet volt, hogy az eddig a busójáráson kihasználatlan Deák térre és környékére költöztették az étel-italárusok egy részét. A büféknél kígyózó sorokat elnézve a jelek szerint ugyan csak kevesen akadtak fent ezen, de az árak elképesztően magasak voltak.

A városba rengetegen, több tízezren látogattak el farsangvasárnap. A busók csónakos átkelésekor a Sokác-rév, a délutáni felvonulás színhelye, és máglyagyújtáskor a főtér is zsúfolásig megtelt. Találkoztunk pécsiekkel, budapestiekkel, az Alföldről, és Erdélyből érkezettekkel is. Más nációk ugyancsak képviseltették magukat, Európa számos országából, de még Ázsiából is jöttek turisták. Akikkel beszéltünk, azt mondták, igazán jól érezték magukat, ilyet még sehol nem láttak, és örömmel jönnek máskor is. Ugyanakkor többen megjegyezték, szívesen maradtak volna több napig is, azonban sehol sem kaptak szállást. (Erre nézve jellemző, ahogy az egyik panzió recepciósa fogalmazott: „Szabad szoba? Ugyan, már jövő ilyenkorra sincs…”)

A busók szerencsére szintén sokan voltak, gyakorló busójárás-látogatók szerint többen, mint korábban. A hivatalos adat szerint több mint 550 maszkás volt. Ugyancsak örömteli, hogy az álarcosok nagyon kedvesen viselkedtek a látogatókkal, szemmel láthatóan igyekeztek valóban szórakoztatni őket. És a nép szórakozott is: máglyagyújtás előtt, és után is sokan a busókkal összekapaszkodva kólóztak. A busójárás mindazonáltal még korántsem ért véget. Hétfőn déltől a maszkások a Kóló téren, és környékén a hagyományoknak megfelelően házról házra járnak. A farsang végén, kedden tulajdonképpen a vasárnapi forgatókönyv szerint ismétlődnek az események, ám jóval szűkebb körben, amely egyben sokak szerint bensőségesebbé is teszi a hangulatot. A busók újra a Kóló téren gyülekeznek három órától, majd a főtérre vonulnak. A telet szimbolizáló koporsót öt órakor égetik el a főtéri máglyán, és ezzel zárul a hat napon át tartó télűzés. (bama.hu)