Az alaptermékek – mint például alma, krumpli, tej, stb. –, valamint az ezekből feldolgozott kistermelői termékek – sajt, lekvár, kolbász – értékesíthetőek lesznek a végső fogyasztók számára, illetve kereskedelmi forgalomba illetve a vendéglátásba kerülhetnek az adott és a szomszédos megyékben valamint Budapesten is. Az alaptermékek végső fogyasztó számára változatlanul országosan is értékesíthetők házhozszállítással is - tájékoztatta a Napi Turizmust a jogszabály megváltoztatásáért sokat küzdő Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET).

Míg például korábban a kertjéből a paprikát, paradicsomot csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő, addig a most életbe lépő rendelet szerint akár feldolgozva, például lecsóként is eladhatja, akár a szomszéd megyében található boltban is. Régión belül értékesíthető lesz a kistermelői nyers hús fogyasztók, kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is.

Szabadkai Andrea, a SZÖVET programvezetője úgy véli: a könnyítéseknek köszönhetően több magyar termék juthat a boltok polcára, illetve a magyar kistermelők piacra jutási esélyeinek növekedése segíti a vidék és a vidéki turizmus fejlődését.

Nem rendeződött a termelői pálinka értékesítése, melyet akadályoz a jövedéki szabályozás. Szintén kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is. Ezeket - véli a SZÖVET - más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni.

Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke úgy véli: „Az új jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a  kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek.”

A rendelet csupán a vágóhídon való leölést engedélyezi, azt követően, hogy a kötelező trichinella - féreg - vizsgálatot az állatorvos elvégezte. Ez után szabad csak az állatot a vendégekkel közösen feldolgozni. Ez a szállítás miatt többletköltségeket ró a vendéglátóra.

A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodónak, Jóllehet, a FATOSZ örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet, ugyanakkor úgy véli, a két fogalom más, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek  családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítását.